A leletet 1908-ban fedezték fel Krétán, kezdetben több tudós is úgy hitte, hogy hamisítványról van szó. Még ma is akadnak kétkedők, napjainkban azonban már általánosan elfogadott a hitelessége.
A minószi kultúra Krétán és a Földközi-tenger keleti részén létezett, ez volt a bronzkor egyik legmeghatározóbb civilizációja, amelyet lenyűgöző művészet és építészet jellemzett. A feltételezések szerint a minósziak inspirálták a görög szárazföldi korai mükénéi civilizációt.
A kultúra első maradványait a 19. században tárták fel, a népet a görög mitológia királyáról, Minószról nevezték el. A történet szerint az uralkodó a krétai Knósszoszban lévő palotája alatti labirintusban tartotta Minótauroszt, amelyet aztán az athéni hérosz, Thészeusz ölt meg. A szakértők ma már úgy vélik, hogy a minósziak i. e. 3100 és 1150 között lakták Krétát, jóval azelőtt, hogy a Minószt és Thészeuszt ihlető történelmi alakok éltek.
A korong az egyik minószi palota maradványai körül került elő Phaisztoszban, Kréta déli részén. A nagyjából 15 centiméteres átmérőjű tárgyon két spirálban szimbólumok láthatóak, a legtöbb kutató szerint írásról van szó, de hogy pontosan mit jelent a szöveg, azt senki sem tudja.
A korongon 45 féle jelkép szerepel, egyes szimbólumok egyértelműen embereket, állatokat, növényeket, fegyvereket, szerszámokat vagy egyéb tárgyakat ábrázolnak. Függőleges vonásokkal a jelek mintha „szavakba” rendeződnének.
Egyes feltételezések alapján a görög nyelv egy korai, írott formájáról lehet szó, mások viszont úgy gondolják, hogy a szöveg a mai Törökország területén élt luvik vagy az ókori egyiptomiak nyelvén íródott. A jelentéssel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények, az évek során felmerült, hogy állatáldozatokról, földvitákról, esetleg imádságról szól.
