A magyar–török kapcsolatok erősödnek

Kövér László sikeresnek nevezte a kétoldalú kapcsolatok elmúlt másfél évtizedét. Hozzátette: folytatni kívánják az együttműködést a kereskedelmi kapcsolatok, a tudományos kutatás és innováció területén, valamint bővíteni akarják az oktatási intézmények közötti kapcsolatokat.

Kitért arra is, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamai közül a legelkötelezettebben támogatja a bővítést és Törökország mielőbbi felvételét.

Hozzátette: a folyamat sajnálatos módon megrekedt a 2000-es évek elején. Nekünk magyaroknak az a meggyőződésünk, hogy nem csupán Törökországnak van szüksége Európára, hanem Európának is szükséges van Törökországra – mondta Kövér László.

Rámutatott: ha az Európai Unió előtt álló kihívásokat és az arra adott elégtelen, rossz válaszokat tekintik, akkor az a megállapítás sem túlzás, hogy ma már Európának nagyobb szüksége lenne Törökország és a többi délkelet-európai ország csatlakozására, mint fordítva.

Kiemelte, Magyarország ezt nem csupán az összeurópai érdekek mentén tartja fontosnak, hanem saját nemzeti érdekeink szempontjából is kulcskérdésnek tekinti a mielőbbi bővítést.

Azt látják, hogy Törökország, hasonlóképpen a balkáni államokhoz, azoknak a táborát erősítené az Európai Unióban, akik a közösségre nehezedő kihívásokra olyan válaszokat szeretnének adni, amelyek a nemzeti szuverenitáson, Európa sokszínűségének megőrzésén alapulnak – fejtette ki.

Mi az erős tagállamok alkotta erős Európában hiszünk, és ezt az Európát szeretnénk tovább erősíteni azzal, hogy Törökország csatlakozását a magunk eszközeivel igyekszünk minden lehetséges módon elősegíteni – tette hozzá.

Ez nem csupán Európának lenne hasznos, hanem a kétoldalú kapcsolatok bővítése szempontjából is – jegyezte meg Kövér László, aláhúzva: ezek része a két törvényhozás közötti kapcsolatok bővítése is.

Az Országgyűlés elnöke a török nemzetgyűlésben rendezett koncert és kiállítás megnyitó előtti köszöntőjében kiemelte: a Magyar-Török Kulturális Évad különleges programján lehetőség nyílik megismerni a tárogatót, ezt a kifejezetten magyar hangszert, amelynek sorsa méltón tükrözi a magyarok évszázadait.

„Biztos vagyok benne, hogy a magyar és a török zene ugyanúgy újra egymásra talál majd, mint ahogy azt a magyar és a török emberek tették az elmúlt 100 év során” – fogalmazott.

Kitért arra is: a Török Nagy Nemzetgyűlés szavára a világpolitikában mindenhol figyelnek. Az elmúlt néhány évben így van ez az Országgyűlés esetében is, hiszen az határozottan kiáll az elveiért, a kölcsönös tisztelet jegyében határozottan képviseli érdekeit az európai és világpolitikai ügyekben, ragaszkodik a szuverenitáshoz a nemzetközi kapcsolatépítés terén is, ide értve többek között a Törökországgal való stratégiai együttműködés fejlesztését is.

Megjegyezte: talán nem mindenki előtt ismert, de nem csak a politika köti össze a török és a magyar parlamentet. A Török Nagy Nemzetgyűlés megépítésén számos magyar szakember dolgozott, az elmúlt két évtizedben pedig a szakmai együttműködés is kiemelkedő volt.

Jelezte, Numan Kurtulmussal közösen nyitják meg az Országgyűlésről szóló, török nyelvű kiállítást, és egyúttal az Országház egy darabját, egy pirogránit csúcsdíszt hoztak ajándékba.

A török házelnök köszöntőjében felidézte a diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulóját, kiemelve, számos programot szerveznek ebből az alkalomból, amely mutatja, mennyire fontosnak tartják a két ország közötti kapcsolatokat.

Kitért a két ország közötti kereskedelmi együttműködésre, annak fejlesztésére, és azt mondta: Magyarországgal egyre szorosabb együttműködést folytatnak.

Elolvasom a cikket