Az EU-csúcs helyszínéről élőben jelentkezett be csütörtök este Brüsszelből az M1 tudósítója, aki elmondta: jelen pillanatban a migrációról vitatkoznak a politikusok, túl vannak Ukrajnán és a Közel-Keleten. A migráció mértéke ugyan nem éri el a 2015-ös szintet, viszont sok tagállam különutas politikai döntéseket hozott, amelyek szembemennek a nemzetközi joggal. Érdemi döntés nem várható, inkább a stratégiai megállapodást keresik a résztvevők a szavakon való viták helyett. Az M1 tudósítója szerint az is elképzelhető akár, hogy a záródokumentumnak a migrációt tartalmazó fejezete végül teljes egészében kimarad.
Az elfogadás előtti tervezet foglalkozik a külső határok védelmével, illetve annak támogatásával, azonban továbbra sem említi a fizikai határzárat, kerítéseket, illetve falakat, ugyanakkor említi a visszaküldések felgyorsítását. Jelenleg a kiutasított illegális bevándorlók mindössze 20 százaléka hagyja el ténylegesen az Európai Uniót, ezért az Európai Bizottság elnöke jövőre konkrét lépéseket ígért ebben az ügyben. Ezenfelül szóba kerültek olyan innovatívnak nevezett, de Baraczka Eszter szerint igazából nem innovatív, megoldások mint amilyen EU-n kívüli migrációs központok – amelyek hasonlóak a hotspotokhoz, ahogy 2015-ben hívták – létesítése is, amelyhez hasonlókat a magyar miniszterelnök régóta szorgalmaz.
A találkozónak tehát a migráció áll az EU-csúcs középpontjában, Ukrajnával kapcsolatban a tudósító meglepőnek nevezte, hogy nem volt nagy vita a vezetők között.
„Lesz egy migrációs csata, mert többen meg akarjuk változtatni a migrációs szabályokat, az, hogy Magyarországot büntetik azért, mert megvédi az unió határait” – Patrióták Európáért EP-frakciójának egyeztetésére indulva mondta ezt a miniszterelnök, amikor a csütörtöki EU-csúcs menetrendjéről kérdezte az M1 Híradó. Orbán Viktor a frakcióülés után, de még a hivatalos EU-csúcs kezdete előtt egy informális migrációs találkozón is részt vett, ahol Ursula von der Leyen bizottsági elnök mellett ott volt az osztrák kancellár, a cseh, a dán, a holland, a görög és az olasz miniszterelnök, de Málta és Ciprus is képviseltette magát. Bár a találkozón különböző pártcsaládokhoz tartozó uniós vezetők vettek részt, az egyeztetés után meglepően egy irányba nyilatkoztak.
„Európának nagyon nagy szüksége van arra, hogy megerősítsük a külső határainkat, hogy hazaküldjük azokat az embereket, akiknek semmi alapjuk nincs arra, hogy Európában legyenek. Mi is egy olyan csoport vagyunk akik új megoldások keresésével foglalkozunk. Ez lehet egy olyan együttműködés, ami most Olaszország és Albánia között van. De lehetnek ezek Európán kívüli befogadóközpontok, amiért már évek óta dolgozunk” – mondta Mette Frederiksen szociáldemokrata dán miniszterelnök, aki hozzátette: örül, hogy végre más kormányok is kezdik felismerni a helyzet tarthatatlanságát.
„Jól emlékszem, hogy két évvel ezelőtt, amikor újra és újra rámutattunk, hogy a helyzet nagyon súlyos, és megoldást kell találnunk, általában kétkedve néztek ránk, és azt gondolták, nem értjük az európai gondolatot” – elemezte a helyzetet Karl Nehammer konzervatív osztrák kancellár.
„Örülünk annak, hogy amiről Magyarország beszél 2015 óta, azt most már sok ország magáénak vallja, legalább a szavak szintjén”
– mondta Orbán Balázs. A miniszterelnök politikai igazgatója az EU-csúcs szünetében arról beszélt, hogy némi változás már érezhető a tagországok migrációs politikájában, de emlékeztetett, jelenleg az uniós jog még egészen más irányba mutat, utalva például a Magyarországra kirótt 200 millió eurós büntetésre. „Magyarország egyrészt örül ennek a változásnak, másrészt viszont felhívjuk arra a figyelmet, hogy jelen pillanatban az uniós jog erre nem ad lehetőséget.”
„Sőt, azt az országot, ami ezt 2015 óta csinálja az uniós jog alapján elítélték és az unió történetének egyik legmagasabb bírásgát kell megfizetnie pontosan egy ilyen határvédelmi intézkedés miatt”– mondta a miniszterelnök politikai igazgatója.
Az eredetileg kétnaposra tervezett EU-csúcs a tervek szerint végül egynapossá zsugorodik, és az orosz–ukrán háború, valamint a migráció mellett a közel-keleti helyzet, illetve az unió versenyképességi problémái is a programpontok között szerepel.
Az uniós csúcson ismertette Ukrajna győzelmi tervét Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök arra kényszerítené Oroszországot, hogy valódi béketárgyaláson vegyen részt, de országa nem zárkózik el attól sem, hogy katonai célpontokra mérjen csapást.
Orbán Viktor kormányfő közölte, a győzelmi terv több mint rémisztő, a miniszterelnök politikai igazgatója pedig úgy értékelt: ez a legrövidebb út a világháború felé.
Az M1 Híradójában bemutatott felvételek szerint fegyvereiket töltik az ukrán katonák, nem ellenségre lőnek, ötnapos taktikai kiképzésen vesznek részt. A célba lövést is gyakorolják, 25 és 50 méterről kell leadni lövéseket. „Először állva kell tüzelni, azután térden, végül pedig fekve” – mondta a kiképzőjük. Az ukrán katonák továbbra is elszántak, és hisznek abban, hogy a fronton győzhetik le Oroszországot. „Soha nem veszíthetjük el a motivációt, hinnünk kell, és mi tudjuk, hogy győzni fogunk. Csak idő kérdése. Az motivál minket, hogy visszakapjuk a háború előtti életünket” – mondta bizakodva az egyik katona.
Közben az oroszok sorra lövik ki rakétáikat Zaporizzsja területére. Nem véletlen, hogy Volodimir Zelenszkij nagy hatótávolságú fegyverek bevetését kéri a nyugati országoktól. Ez is része az ukrán elnök hetek óta emlegetett győzelmi tervének, ahogy az is, hogy országa csatlakozzon a NATO-hoz. Volodimir Zelenszkij a brüsszeli uniós csúcson arról beszélt: Ukrajna el akarja érni, hogy Oroszország valódi béketárgyaláson vegyen részt, ellenkező esetben folytatják a harctéri küzdelmeket. Úgy fogalmazott: Ukrajna nyitott a diplomáciai rendezésre, de ehhez erősnek kell lenniük.
„A győzelmi terv egy híd egy sikeres második béketárgyaláshoz. Olyan elrettentő tervet javaslunk, ami rákényszerítené Oroszországot a valódi béketárgyalásokon való részvételre, de lehetőséget adna katonai célpontok megsemmisítésére is. Ha most elkezdjük megvalósítani a győzelmi tervet, már jövőre véget érhet a háború” – közölte Volodimir Zelenszkij.
A miniszterelnök politikai igazgatója, Orbán Balázs azt mondta, Magyarország nem támogatja az ukrán elnök tervét, mert az csak elmélyítené a háborús konfliktust: „Szerintünk a legrövidebb út a világháború felé, Magyarország ezt a győzelmi tervet nem támogatja, többen voltak más olyan tagállamok is, amelyek kétségeket fogalmaztak meg, úgyhogy egy komoly vita és egy komoly megosztottság látszik ebben az ügyben.”
Orbán Viktor pedig több mint rémisztőnek nevezte Volodimir Zelenszkij győzelmi tervét.
A magyar kormányfő leszögezte: tűzszünetre és béketárgyalásra van szükség. „Rosszul megtervezett, rosszul végrehajtott, rossz kalkulációk alapján kialakított stratégiával van ebben a háborúban, ment bele ebbe a háborúba az EU, amiért a bizottság elnök asszonyát első helyen terheli felelősség, mert ő volt a zászlóvivő. Tehát az nem működik, a frontvonalon teljesen nyilvánvaló, hogy vesztésre állunk, tehát változtatni kell.”
„De én nem arra gondoltam, hogy még több háború, meg még több veszélyes fegyver meg nagy hatótávolságú fegyverek, hanem arra, hogy a háborús stratégia helyett váltsunk a békestratégiára, tűzszünet, béketárgyalások” – mondta a miniszterelnök.
