A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) kutatói több mint 200 különböző típusú illékony szerves vegyületet (VOC) azonosítottak több millió rész per millió koncentrációban, amikor a dezodorokat vizsgálták.
Bár a vegyületek túlnyomó többsége jóindulatúnak tekinthető – különösen alacsony koncentrációban –, a vegyi anyagok némelyike gyorsan reagált és másodlagos szerves aeroszolokat képezett, amelyek következményeit már nem lehet olyan biztonságosnak tekinteni.
„Egyes molekulák „nukleálódnak”; más szóval új részecskéket képeznek, amelyek nagyobb ultrafinom részecskékké tudnak összeállni, és amelyek hatékonyan lerakódhatnak a tüdőben. Véleményem szerint még mindig nem értjük teljesen ezeknek a szennyező anyagoknak az egészségre gyakorolt hatásait, de az is lehet, hogy károsabbak, mint gondolnánk. Különösen azért, mert a légzési zónánk közelében alkalmazzuk őket. Ez egy olyan terület, ahol új toxikológiai vizsgálatokra van szükség” – nyilatkozta Dusan Licina, az EPFL mérnöke.
Sok modern otthonban és irodában legalább egy vagy két ózonforrás (O3) van, amelyet általában a nyomtatók és fénymásolók, valamint a légtisztítók bocsátanak ki. Egy tanulmány szerint azonban az ózontermelő berendezésektől mentes helyeken is sok kültéri szennyező anyag termel ózont a napfény hatására, amely aztán az ablakokon és a szellőzőrendszereken keresztül a belső térbe juthat.
Az ózon és a testápolási termékekben lévő illékony szerves vegyületetek közötti reakciók által létrehozott potenciális szennyezőanyagok vizsgálata során kiderült, hogy a részecskékből álló szó szerinti „szmog” minden esetben létrejött – egy kivételével, a roll-on dezodor esetében. A részecskék növekedési üteme ráadásul jóval magasabbnak bizonyult, mint amit a tanulmányok általában a városi környezetben lévő kültéri levegő minőségére vonatkozóan jelentenek.
A tudósok szerint érdemes lenne megkongatni a vészharangokat, hiszen a levegőben lévő finom részecskék meglepően rövid idő alatt komoly hatással lehetnek az egészségünkre.
