Miért történik ez? Van néhány elképzelés, amely magyarázatot adhat a jelenségre. Az első azzal függ össze, hogy mennyi új információt szívunk magunkba időnk alatt.
Az 1960-as években Robert Ornstein pszichológus On the Experience of Time című könyvében felvázolt kísérletsorozatában kimutatta, hogy az időérzékelést hogyan alakíthatja az, hogy mennyi új információt dolgoz fel az elménk.
„Az elmélet szerint minél idősebbek leszünk, annál jobban megismerjük a környezetünket. Nem vesszük észre az otthonunk és a munkahelyünk részletes környezetét” – magyarázta Dr. Christian Yates, a Bath-i Egyetem matematikai biológia vezető tanára a The Conversationnek írt cikkében.
A gyerekeknek azonban minden új. Gondoljunk csak arra, hogy mennyire izgatottan ülnek fel a vonatra, hogy megnézzék a körülöttük lévő látnivalókat, szemben azzal, hogy mennyire kevés figyelmet fordítank erre a felnőttek.
„Ez azt jelenti, hogy a gyerekeknek lényegesen több agyi energiát kell fordítaniuk arra, hogy átkonfigurálják a külvilágról alkotott mentális elképzeléseiket – teszi hozzá Yates. – Az elmélet szerint úgy tűnik, hogy emiatt a gyerekek számára lassabban telik az idő, mint a rutinban megrekedt felnőttek számára.”
Egy hasonló elképzelés, amelyet egy 2019-es tanulmányban azt vázolták fel, hogy az elménk milyen gyorsan dolgozza fel a képeket az életkor előre haladtával.
„Az emberek gyakran meglepődnek azon, hogy mennyi mindenre emlékeznek azokból a napokból, amelyek fiatalkorukban örökkévalóságnak tűntek – magyarázta Adrian Bejan, a Duke J.A. Jones gépészmérnöki professzora egy nyilatkozatban. – Nem arról van szó, hogy az élményeik sokkal mélyebbek vagy tartalmasabbak voltak, egyszerűen csak arról, hogy gyorsan dolgozta fel azokat az agyunk.”
Ahogy az idegek és az idegsejtek öregednek és bonyolultabbá válnak, a jelek útja hosszabb ideig tart, mint fiatalon.
„A jelen azért különbözik a múlttól, mert a mentális látvány megváltozik. Fiatalkorban a napok hosszabbnak tűntek, mert a fiatal elme több képet kap egy nap alatt, mint ugyanez az elme idős korban.”
Egy másik gondolat szerint egy időszak (pl. egy hónap) rövidebbnek tűnik, mivel több az idő amihez hasonlíthatjuk.
„Az arányelméletnek intuitív értelme van, ha figyelembe vesszük, hogy egy 75 éves ember életében egy év sokkal gyorsabbnak tűnhet például egy tízéves életében eltöltött évhez képest” – magyarázzák Muireann Irish és Claire O’Callaghan idegtudományi kutatók a The Conversation című lapban .
„Az időérzékelés kulcsa az emlékezet lehet, mivel úgy gondoljuk, hogy emlékeink tisztasága alakítja időérzékelésünket.”
Bár a jelenséget még vizsgálják, van egy olyan feltételezés, hogy az időérzékelésünket megváltoztatja az a sok új és érdekes tapasztalat, amit az idősebb korban szerezhetünk. Próbáljon meg minél többet szerezni, mielőtt túl késő lenne.
