Az ukrán vezető a hét elején nyilvánosságra hozta a sokat hangoztatott javaslatának öt pontját, amely három mellékletet is tartalmaz, amelyek továbbra is titkosítva vannak. Zelenszkij kívánságai között szerepel Ukrajna azonnali meghívása a NATO-ba, több nyugati katonai támogatás, támogatás további oroszországi betörésekhez, és engedély nyugati nagy hatótávolságú fegyverek használatára a szomszédos ország mélyén lévő célpontok ellen.
Zelenszkij tervét a NATO védelmi minisztereinek pénteki brüsszeli találkozóján kommentálva Kosiniak-Kamysz újságíróknak azt mondta, hogy bár „mindenki szívből szeretné, ha Zelenszkij győzelmi terve megvalósulna”, azt beárnyékolja az a nehéz helyzet, amellyel Kijevnek a harctéren szembe kell néznie.
„Nincs nagy lelkesedés sem – ahogy hallom – az Európai Tanácsban, sem a NATO főhadiszállásán, mert a fronton nehéz a helyzet, óriási a háborús fáradtság” – idézte a minisztert a lengyel hírügynökség, a PAP.
Korábban Donald Tusk lengyel miniszterelnök is kijelentette, hogy „nincs egyetértés” az uniós vezetők között Zelenszkij tervével kapcsolatban, amelyet az ukrán vezető csütörtökön mutatott be Brüsszelben. Tusk úgy vélekedett, hogy nehéz felmérni, mennyire reális a terv, és hogy azt valószínűleg csak a novemberi amerikai elnökválasztás után fogják újraértékelni.
Kijev kérése, hogy sürgős meghívást kapjon a NATO-ba, szintén nem talált támogatásra Nyugaton, az Egyesült Államok vezette katonai szövetség főtitkára, Mark Rutte pedig azt mondta, hogy nem garantált, hogy Ukrajna lesz a szervezet következő tagja. Washington NATO-nagykövete, Julianne Smith is hangsúlyozta, hogy a csatlakozás nem „rövid távú” kérdés.
Közben Orbán Viktor magyar miniszterelnök rémisztőnek nevezte a tervet és bírálta az EU-t, amiért „rosszul kiszámított stratégiával” továbbra is fegyverekkel és pénzzel látja el Kijevet.
„A háborús stratégiáról át kell térnünk a békestratégiára. Tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükségünk” – hangsúlyozta a magyar kormányfő.
Moszkva hevesen elutasította Zelenszkij „győzelmi tervét”, Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő nem nevezte azt többnek, mint „összefüggéstelen jelszavak halmazának” és „Ukrajna szerencsétlenségére irányuló tervnek”.
