Sikerült kimutatniuk, hogy ez a növény városi területeken is termeszthető. A szárazsággal szembeni ellenálló képessége miatt a csicseriborsó a világ élelmezésbiztonságának középpontjába kerülhet. A tanulmányt a Plant Biotechnology Journal című folyóiratban publikálták.
A hosszan tartó aszályos időszakok az éghajlatváltozás miatt Közép-Európában valósággá váltak, és komoly veszélyt jelentenek az élelmezésbiztonságra. Ezzel párhuzamosan a termesztett növények genetikai sokfélesége csökken: a világ élelmiszerrendszere egyre homogénebbé válik. Bár mintegy 7000 ehető növény létezik, a világ élelmiszertermelésének kétharmada kilencet használ fel közülük. A csökkent genetikai sokféleség növeli a növények fogékonyságát a betegségekkel és kártevőkkel szemben, és csökkenti a szárazsággal és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet.
Jelenleg a csicseriborsó nem tartozik azon növények közé, amelyekre a globális étrend épül. Az új tanulmányban a tudósok a Bécs melletti szántóföldi kísérletben a csicseriborsó számos különböző fajtáját tudták aszályos körülmények között termeszteni. Mesterséges intelligencia segítségével azonosították a legellenállóbb fajtákat is.
„A különböző fajták és vadon élő típusok nagyon eltérő mechanizmusokat mutatnak a szárazság okozta állandó stressz kezelésére. Ez a természetes genetikai variabilitás különösen fontos az éghajlatváltozással szembeni ellenállás és a növény túlélésének biztosítása szempontjából. Magas fehérjetartalmuk és szárazságtűrésük miatt a hüvelyesek, például a csicseriborsó a jövő élelmiszere” – mondták a tudósok.
