A vasárnapi népszavazáson, amelyet az elnökválasztással egy időben tartottak, a választókat arról kérdezték, hogy az alkotmányt úgy kell-e módosítani, hogy az tükrözze az ország „visszafordíthatatlan európai útját”, és megerősítse a nemzet „stratégiai célként” az Európai Unióba való integrációt – közölte az oroszhirek.hu.
A rendkívül vitatott elnökválasztás valószínűleg második fordulóba torkollik, mivel egyik jelöltnek sem sikerült a szavazatok 50 százalékát megszereznie.
A szavazatok több mint 97%-ának megszámlálása után az EU-párti hivatalban lévő elnök, Maia Sandu 41,83%-kal vezet. A Szocialisták Pártjának (PSRM) vezetője, Alexandr Stoianoglo volt főügyész 26,32%-kal a második helyen áll.
A nagy téttel bíró választást a kormány és az ellenzék részéről egyaránt a csalás és a választók manipulálása vádja árnyékolta be.
Az ellenzéki „Győzelem” szövetség azzal vádolta a hatóságokat, hogy szabálytalanságokat engedélyeztek, a szavazók szavazóhelyiségekbe történő szervezett buszos szállításától kezdve a szavazók megfélemlítésének vádjáig.
Chisinau eközben azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbálta befolyásolni a választások eredményét, és több, a kormányt bíráló televíziós csatornát bezáratott. „Moldova példátlan támadásnak van kitéve. Külföldi hatalmakkal egyesült bűnözői csoportok hazugságokkal és propagandával támadták országunkat” – mondta a nyugatbarát Sandu egy sajtótájékoztatón, nem sokkal az előzetes eredmények kihirdetése után. Azt állította, hogy „bizonyítékokkal és információkkal rendelkezik arról, hogy egy bűnözői csoport 300 000 szavazatot próbált megvásárolni”.
A választásokat, amelyeket széles körben kulcsfontosságúnak tartanak Moldova uniós csatlakozási törekvései szempontjából, a korrupció és az alacsony életszínvonal kérdései, valamint az Oroszország és Ukrajna között zajló harcokból eredő biztonsági aggályok uralták.
