Az agytól 12 ideg vezet a fej különböző területei felé. A háromosztatú ideg a koponyán belül található legnagyobb, V. ideg, amely a fájdalom- és tapintásérzést közvetíti az agy felé az arcból, a fogakból és a szájból.
Az arcidegzsába főbb tünetei
Az éles, áramütésszerű, hasogató fájdalom általában váratlanul, gyors sorozatokban jelentkezik. Egy-egy fájdalmas epizód néhány másodperctől percekig is tarthat, és hirtelen ér véget. A fájdalom bénító jellegű lehet, a beteg akár össze is eshet, arca megmerevedik, kipirul, könnyezik, pulzusa felgyorsul. Súlyos esetben egy nap alatt akár száz fájdalmas epizód is jelentkezhet.
A legtöbb esetben a fájdalom az egyik arcfél egy részét vagy teljes egészét érinti, leggyakrabban az arc alsó felében érezhető. Igen ritkán mindkét oldal érintett, de a két arcfélen fellépő tünetek jellemzően nem ugyanabban az időben jelentkeznek.
Az arcidegzsábában szenvedő betegek hetekig, de akár hónapokig is fájdalmat élhetnek meg. A fájdalom spontán enyhülhet, a tünetek akár meg is szűnhetnek hónapokra, néha évekre is. Ezek az ideiglenes nyugalmi szakaszok (remissziós periódus) idővel rövidülnek.
Egyeseknél folyamatos, lüktető és égető fájdalom alakulhat ki, amely néha élesen jelentkező fájdalommal társulhat. Gyakran összetévesztik fogászati problémákkal, mivel az arcidegzsába okozta fájdalom jelentkezhet a fogakban, az alsó és felső állkapocsban, a járomcsontban és kevésbé gyakran a homlokon vagy a szemben is.
A fájdalom kiváltható különböző hatásokkal, akár az arc gyengéd érintésével is. Ilyen hatás lehet a beszéd, mosolygás, rágás, fogmosás, arcmosás, lágy érintés, borotválkozás vagy sminkelés, nyelés, hideg szellő vagy működő légkondicionáló, a fej mozgatása, vibráció (járművön történő utazás). Ugyanakkor a fájdalom spontán, ok nélkül is kialakulhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Keresse fel a háziorvosát, ha gyakran jelentkező vagy folyamatosan fennálló arcfájdalma van, különösen akkor, ha a szokásos fájdalomcsillapítók nem segítenek, és a fogorvos minden lehetséges fogászati okot kizárt.
Az arcidegzsába kiváltó okai
Az arcidegzsábának az esetek jelentős részében nincs meghatározható oka. Ritkábban előfordul, hogy a fájdalmat a háromosztatú ideg nyomatása okozza. Az ideget nyomhatják a környező koponyán belül elhelyezkedő erek. Ritka esetben a betegség a háromosztatú ideg sérülése miatt alakul ki, amelynek hátterében az alábbi okok állhatnak:
- daganat,
- ciszta (folyadékkal telt zsák),
- az artériák és vénák rendellenes fejlődése (arteriovenosus malformáció),
- szklerózis multiplex: a központi idegrendszert érintő, idült betegség.
Az arcidegzsába lehetséges szövődményei
Az arcidegzsába jelentős mértékben ronthatja az életminőséget. A rendszeresen jelentkező, fájdalmas epizódok komoly megterhelést jelenthetnek, amely alvászavarhoz, különféle pszichés problémákhoz, akár depresszió kialakulásához is vezethet. A szélsőséges fájdalommal járó epizódok során egyes betegek az öngyilkosságot is fontolóra vehetik. Még a nyugalmi periódusokban is áthatja a betegek életét a fájdalom visszatérésétől való félelem.
Az arcidegzsába diagnosztizálása
Mivel az arcidegzsába okozta fájdalom gyakran az állkapocsban, a fogakban vagy az ínyben jelentkezik, az érintettek rendszerint fogorvoshoz fordulnak a problémájukkal. Ilyen esetben, ha a fogorvos nem talál fogászati eltérést (gyulladást, letört fogat stb.), akkor második lépésben a háziorvos felkeresése javasolt.
Mivel speciális vizsgálat nem áll rendelkezésre az arcidegzsába kimutatására, a kórisme a kórelőzmény, a tünetek és a fájdalom típusa alapján állítható fel. Bizonyos esetekben a koponya MR-vizsgálatának elvégzése válhat szükségessé az arcfájdalom lehetséges egyéb okának (például arcüreggyulladás, daganat, szklerózis multiplex) megállapítására.
Az arcidegzsába kivizsgálásának fontos eleme az egyéb, arcfájdalmat okozó betegségek kizárása a tünetek kikérdezésével és fizikális vizsgálattal. Ily módon az alábbi állapotok, illetve betegségek zárhatók ki:
- migrén,
- ízületi fájdalom az alsó állkapocsban,
- óriássejtes (temporális) arteritis: a fej verőereinek (artéria) gyulladása,
- egyoldali arcidegsérülés.
Az arcidegzsába kezelése
Az arcidegzsába okozta panaszok gyógyszeres kezeléssel – főként bizonyos, epilepsziaellenes készítmények adásával – csökkenthetőek. Amennyiben a gyógyszeres kezelés eredménytelen, illetve a gyógyszerek esetleges mellékhatásai jelentősen rontják a beteg életminőségét, felmerül az idegsebészeti műtét lehetősége.
A különböző beavatkozások lényege, hogy károsítják a háromosztatú ideget, így megszűnik a fájdalom is. Amennyiben a fájdalmat valamilyen nyomást okozó elváltozás okozza, úgy a műtét célja annak eltávolítása.
Mit tehet arcidegzsába esetén?
Amennyiben arcidegzsábában szenved, célszerű kerülnie azokat a tényezőket, amelyek – tapasztalatai szerint – provokálhatják a tünetek megjelenését. Ilyen tényezők lehetnek például a forró, fűszeres vagy hideg ételek és italok, bizonyos élelmiszerek – például a citrusfélék, a banán és a koffeintartalmú italok –, amelyek kerülésével megelőzhető a fájdalmas epizódok kialakulása. Ugyanakkor fontos, hogy ügyeljen az egészséges táplálkozásra, és amennyire lehetséges, folytassa a megszokott napi aktivitását.
Ha műtéten esett át, az első napokban könnyű mozgás – például rövid séták megtétele – megengedett, de komoly fizikai megterhelés – például nagyobb súlyok emelése – és hosszabb autós utazás nem javasolt. A műtét utáni kontrollvizsgálat a beavatkozást követő 4–6. héten esedékes. Az, hogy mikor állhat újra munkába, a végzett munka jellegétől (munkakörétől) és az általános erőnléti állapotától függ.
Az arcidegzsába megelőzése
Az arcidegzsába kialakulása nem megelőzhető.
