„Igaz ez annak fényében is, hogy 1956 bukása középtávon éppen a második világháború után létrejött kétpólusú világrend megszilárdulását eredményezte, de a magyar felkelés erőszakos leverése minden korábbinál nyilvánvalóbb módon mutatott rá a kommunista világrendszer diktatórikus jellegére” – fogalmazott a főtanácsadó, megjegyezve, hogy ezzel együtt kiemelkedő szerepe volt a nyugati értelmiség kijózanodásának folyamatában is.
Arról, hogy mit jelent ma 1956 öröksége, Szili Katalin kifejtette: „Többek között kimondhatjuk, hogy elsősorban az önrendelkezés, a szabadság, a félelem nélküli élet, a béke, a biztonság olyan alapvető egyéni és társadalmi szükséglet, amelynek eléréséért az ember nemcsak összefogásra, hanem minden áldozatra is képes”.
Hozzátette: ez az örökség, ez az üzenet nem csak a magyaroké, és nem csak egy távoli világba tűnő és tekintő muzeális érték. „Ez a tanulság nemcsak ott és akkor üzent a világnak, hanem most is fontos, sőt egyetemes, és a jövő számára is erőt adó érték kell, hogy legyen mindannyiunk számára a világon” – szögezte le.
Szili Katalin megköszönte Szlovéniának azt az áldozatkészséget, amelyet a magyar forradalmat követően az odamenekülő magyarokkal szemben tanúsított.
Több mint tíz gyermek született itt azokban a táborokban, ahol a menekülők a szabadságvágyuktól vezérelve találták meg ideiglenesen otthonukat – mondta, hozzáfűzve, hogy akkor a menekülőknek ez az életet és a jövőt jelentette.
A politikus szerint az, hogy egy közösség mennyire összetartó, attól is függ, mennyire képes megfogalmazni a szabadság iránti vágyát.
1956-ban az akkori magyar társadalom egy akarattal mondta ki, hogy egyszerűen másmilyen világot akar építeni. Méghozzá a szabadság világát. Azt a világot, melynek nincsenek fokozatai, minthogy félig vagy kicsit nem lehet szabadnak lenni – mondta.
Úgy vélte: 1956 maradandó értéket teremtett, amely évek múltán is emlékeztet egy nép összetartására és arra, hogy a diktatúrának hosszú távon semmi esélye nincs.
Rámutatott: a világ óriási változásokon megy keresztül.
„E változások mindent relativizálnak, az otthont, a szolidaritást, az európai kultúra alapértékeit, és ilyen körülmények között talán még jobban kell ragaszkodnunk a nemzeti függetlenséghez, az identitásunkhoz, az önrendelkezéshez és döntéseink szabadságához” – hangoztatta Szili Katalin, hozzátéve, hogy a világban zajló háborúk hatásaként még inkább felértékelődnek az olyan értékek, mint a béke és a biztonság.
Végezetül megjegyezte: „Nem szabad elveszíteni a hitünket, hogy valami ma is kibontakozik a világban, mégpedig az élet és a meggyőzés ereje, amelynek eredményeként egyszer eljön az idő – reméljük, nemsokára –, amikor érti és megérti a világot a fülét betömő és szemét eltakaró nyugati társadalom is.”
Szili Katalin a rendezvényen a magyar köztársasági elnök által adományozott Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át Zver Ilonának, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős korábbi vezérigazgató-helyettesének, a Magyar Műsorok Stúdiója volt igazgatójának, a szlovéniai magyarság identitásának és anyanyelvének megőrzése érdekében végzett sokoldalú és elkötelezett munkája elismeréseként.
Zver Ilona a díj átvételét követően azt mondta: Magyarország állami kitüntetésében részesülni az egyik legkisebb külhoni magyar közösségben rendkívül megtisztelő és felemelő érzés.
„Ilyenkor meghatódva megállunk egy pillanatra, és visszatekintünk a megtett útra, amely számos sikerélménnyel volt megtűzdelve, de több csatát is meg kellett vívni” – emelte ki.
Hozzátette: hálás a sorsnak, hogy négy évtizedes, lassan a végéhez közeledő szakmai pályafutása és a közösség mindennapjaiban végzett munkája során a Muravidéken, az anyaországban és Szlovéniában is mindig voltak emberek, akikre számíthatott.
Mint mondta: továbbra is igyekszik ezt az utat járni, és hozzájárulni a közösség azonosságtudatának megőrzéséhez, még ha néha nehéz feladatnak is tűnik a „kisebbségi lét tüzének csiholása”.
