MH/ MTI
2024. október 22. kedd. 11:02
Frissítve: 2024. október 22. 11:04
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánította és elutasította azon ellenzéki képviselők beadványát, akikre a házelnök a házszabályt sértő magatartásuk miatt pénzbírságot rótt ki még 2017 áprilisában.
A közlemény felidézi: az Országgyűlés 2017. április 10-i ülésnapján – egy másik képviselő felszólalása közben tanúsított magatartásuk miatt – Kövér László csökkentette a kérelmezők tiszteletdíját.
Tíz ellenzéki képviselő A/4-es méretű táblákat mutatott fel, amelyekkel egyrészt a köztársasági elnöknek szóló üzenetet fogalmaztak meg, másrészt a média figyelmét akarták felkelteni, valamint így kívántak tiltakozni a nemzeti felsőoktatási törvényt módosító javaslattal szemben.
Tukacs István, Teleki László, Szakács László, Szabó Sándor és Józsa István részére 50 ezer forint, valamint Bangóné Borbély Ildikó, Heringes Anita, Korózs Lajos, Gőgös Zoltán és Horváth Imre képviselő részére 100 ezer forint pénzbírságot szabott ki Kövér László.
A képviselők a döntéssel szemben jogorvoslattal éltek, de a mentelmi bizottság a házelnöki döntések hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemnek nem adott helyt, az Országgyűlés pedig a 2017. május 30-án kelt határozatában hatályában fenntartotta a házelnöki döntést.
Az ellenzéki képviselők ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak azzal, hogy a rájuk kiszabott szankciók sértették az Egyezmény 10. cikkében biztosított, véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat, továbbá sérelmezték, hogy nem állt rendelkezésükre hatékony jogorvoslat.
A bíróság most meghozott jogerős döntésének indoklásában megjegyezte, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi törvény jogorvoslatot biztosított a házelnök döntésével szemben a mentelmi bizottság előtt, amelyet a kérelmezők igénybe vettek, a rendelkezésre álló eljárási garanciák pedig megfelelőek voltak, amint azt a bíróság az Ikotity és társai ügyben hozott ítéletében korábban már megállapította.
A kiszabott szankciók indokoltságáról a bíróság megjegyezte, hogy a vizuális eszközök használatát az Országgyűlésről szóló törvény 38/A. paragrafusa szabályozta, amely előírta, hogy parlamenti ülések során nem használhatók ilyen eszközök, kivéve, ha erre vonatkozóan a házbizottság engedélyt adott.
A jelen ügyben a kérelmezők azonban nem nyújtottak be erre irányuló engedélyt. A bíróság meglátása szerint az ügy körülményeiből és a kérelmezők beadványaiból látható, hogy a képviselők szándékosan döntöttek úgy, hogy engedély nélkül tartanak vizuális demonstrációt, megsértve ezzel azon kötelességüket, hogy betartsák az Országgyűlés belső szabályait.
A bíróság véleménye szerint a kérelmezőktől elvárható volt, hogy tisztában legyenek magatartásuk jogi következményeivel, beleértve annak kockázatát is, hogy szankciókkal sújtják őket.
A bíróság kimondta: nem állapítható meg, hogy a szankcionálással a házelnök a képviselők véleménynyilvánítási szabadságához való jogát sértő módon gyakorolta volna hatáskörét.
A fentiekre figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bírósága – most közzétett jogerős határozatában – a kérelmeket elfogadhatatlannak nyilvánította – zárul a közlemény.
