Dömök Ágnes
2024. október 24. csütörtök. 5:02
Az óraátállítás gyakorlatának célja az, hogy jobban kihasználjuk a napfényes órákat, és energiát takarítsunk meg. Ez az intézkedés két időszakra oszlik: tavaszi óraátállításra és őszi óraátállításra.
Tavaszi óraátállítás:
- Mikor történik?
Az óraátállítás március utolsó vasárnapján történik, ekkor egy órával előrébb kell állítani az órát, azaz átállunk a nyári időszámításra (azaz CEST időzónára Közép-Európában). - Miért van szükség erre?
A tavaszi óraátállítás célja, hogy a világos nappali órák minél jobban egybeessenek a munkával és a mindennapi tevékenységekkel. Mivel tavasszal és nyáron hosszabbak a nappalok, az előrehozott idővel többet használhatunk ki a napfényből reggel és este is. Ezzel csökkenteni lehet az esti világításra fordított energiafogyasztást.
Őszi óraátállítás:
- Mikor történik?
Az órákat október utolsó vasárnapján kell egy órával visszaállítani, ekkor visszatérünk a téli időszámításra (CET időzónára Közép-Európában). - Miért van szükség erre?
Ősszel és télen a nappalok rövidebbek, ezért az óra visszaállításával elérjük, hogy reggel világosabb legyen. Bár az esték így hamarabb sötétednek, a reggeli világosabb időszak fontos a munkába járás és a mindennapi tevékenységek miatt. Az energiamegtakarítás az egyik fő érv itt is, hiszen az emberek korábban használnak világítást reggelente, ha nem állítjuk vissza az órát.
Történeti áttekintés
Az óraátállítás gondolata a 18. századra vezethető vissza, Benjamin Franklin vetette fel először az ötletet, de rendszeres gyakorlatként az első világháború idején kezdték alkalmazni, hogy energiát takarítsanak meg a háborús erőfeszítések miatt. Európában a második világháború és az olajválság alatt újra népszerűvé vált.
Kritika és jövőbeli változások
Az óraátállítást napjainkban sokan kritizálják, mert az emberek biológiai ritmusára gyakorolt hatása gyakran negatív. Egyes országok már felhagytak vele, és az Európai Unió is fontolóra vette az óraátállítás megszüntetését. Az eredeti cél, az energiamegtakarítás pedig a modern világban már kevésbé releváns a fejlett világítástechnika miatt.
Az óraátállításnak több negatív hatása is van, amelyek elsősorban az emberi szervezet biológiai ritmusára és az általános közérzetre gyakorolnak kedvezőtlen hatást. Ezek a hatások különösen élesen jelentkezhetnek az átállítást követő napokban vagy hetekben. Az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb negatív következményeket:
1. Biológiai ritmus (cirkadián ritmus) megzavarása
- Az óraátállítás, különösen a tavaszi előreállítás, megzavarja az emberi test cirkadián ritmusát, amely a belső biológiai óránk működését szabályozza. Az emberek alvás-ébrenlét ciklusa egy jól meghatározott ritmusra van hangolva, amelyet a napfény és a sötétség váltakozása szabályoz.
- A tavaszi óraátállítás miatt egy órával korábban kell kelni, ami sokak számára álmatlanságot és álmosságot okoz. Ez hasonló a „mini jetlag”-hez, ahol a testnek időre van szüksége, hogy alkalmazkodjon az új időhöz.
2. Alvásminőség romlása
- Az óraátállítást követő napokban sokan kevesebbet vagy rosszabb minőségű alvást tapasztalnak. Az alvás mennyiségének csökkenése fáradtsághoz, rossz közérzethez és koncentrációs nehézségekhez vezethet.
- Egyes tanulmányok szerint a tavaszi óraátállítást követően nő a kimerültség és a depresszió kockázata is, mert a szervezet lassan alkalmazkodik a megváltozott időhöz.
3. Egészségügyi kockázatok
- Kutatások szerint a tavaszi óraátállítás után megnövekedhet a szívinfarktusok és a stroke kockázata. A belső biológiai ritmus megzavarása, az alvásmegvonás és a stressz hozzájárulhat ezekhez a komoly egészségügyi problémákhoz.
- Az óraátállítás utáni napokban több tanulmány említi, hogy a halálos autóbalesetek száma is növekszik. A fáradtság és az álmosság nagyobb valószínűséggel vezet figyelmetlenséghez a volán mögött.
4. Hangulatingadozások és mentális egészség
- Az óraátállítás megterheli a szervezetet, és mentális stresszhez, valamint hangulatingadozásokhoz vezethet. A tavaszi átálláskor a korábbi kelés, az alvásmegvonás és a kevesebb napfénymentes órák súlyosbíthatják a depressziót vagy más mentális problémákat.
- A depresszió és a szorongásos zavarok súlyosbodhatnak, különösen az ősszel történő átállításkor, amikor a napok egyre rövidebbek és kevesebb a természetes fény.
5. Csökkent munkahelyi produktivitás
- Az emberek teljesítménye csökkenhet az átállítást követő napokban a rossz alvás és a megzavart bioritmus miatt. A koncentrációhiány és a fáradtság rontja a munkahelyi produktivitást, és a hibák száma is megnövekedhet.
6. Gazdasági hatások
- Bár az óraátállítás eredeti célja az energia megtakarítása volt, modern kutatások kimutatták, hogy a valós energiamegtakarítás csekély vagy egyáltalán nincs. A fűtési és világítási költségek változása az év különböző időszakaiban ellensúlyozhatja a nyári időszámítás előnyeit.
7. Gyermekek és idősebbek érzékenysége
- Különösen a gyerekek és az idősek érzékenyek az óraátállításra, mivel számukra nehezebb alkalmazkodni a megváltozott alvási szokásokhoz. A kisgyermekek alvási rutinja megzavarodik, ami nyugtalanságot, ingerlékenységet okozhat.
Összegzés
Az óraátállítás, bár energiatakarékossági céllal lett bevezetve, napjainkban sok kritikát kap a biológiai ritmusra, mentális és fizikai egészségre gyakorolt negatív hatásai miatt. Több országban már felvetődött az ötlet, hogy megszüntetik az óraátállítást, és egységes időszámítást vezetnek be egész évben, mivel a modern világban az eredeti cél, az energiamegtakarítás, egyre kevésbé releváns.
