A növekedés elsősorban az oropharyngealis rák, vagyis a garat és a mandulák körüli területet érintő daganatos megbetegedések számában figyelhető meg, amelynek legfőbb oka a humán papilloma vírus (HPV). A HPV-t, amely a méhnyakrák fő okozója is, a szexuális úton terjedő betegségek közé sorolják. Napjainkban az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a torokrák már gyakoribbnak számít a méhnyakráknál.
A fő kockázati tényező ebben az esetben a szexuális partnerek magas száma, és különösen az orális szex gyakorlása növeli a betegség rizikóját. Kutatások szerint 8,5-szer nagyobb valószínűséggel lesznek torokrákosak azok, akik életük során hat vagy több partnerrel folytattak orális szexet.
Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy bár a legtöbb ember megfertőződik HPV-vel, immunrendszerük mégis képes kitakarítani a kórokozót a szervezetükből. Van azonban egy kisebb csoport, akiknél a test védekező rendszere nem működik megfelelőképpen, így a vírus folyamatosan replikálódik és idővel integrálódik a gazdasejt DNS-be, ami rákos sejtek megjelenéséhez vezethet.
A HPV elleni oltás bevezetése már számos országban megtörtént, a vakcinákat elsősorban fiatal lányok kapják, hogy védve legyenek a méhnyakráktól. Egyre több közvetett bizonyíték utal arra, hogy a védőoltás hatékony lehet a szájüregi HPV-fertőzések megelőzésében is.
Ráadásul azokban az országokban, ahol a lányok oltottsági aránya magas (85 százalék feletti), a fiúk is védettséget élvezhetnek a „nyájimmunitás” révén.
Ez azonban csak akkor jelent közegészségügyi szempontból előrelépést, ha a lányok körében magas az átoltottsági arány, ami nem garantál védelmet az egyének számára, különösen az intenzív nemzetközi utazások korában. Emellett bizonyos országokban, például az Egyesült Államokban, ahol a lányok körében csak 54,3 százalékos a HPV-vakcináció aránya a 13-15 éves korosztályban, különösen aggasztó lehet a helyzet.
