A glioblasztóma az egyik leghalálosabb ismert agyi betegség. Az agydaganatok több mint 45%-a glióma. A glioblasztómás betegeknek csak a fele reagál az FDA által jóváhagyott kemoterápiára, a temozolomidra (TMZ). Még ezeknél a betegeknél is a rákos sejtek gyorsan rezisztenciát fejlesztenek. A betegek többsége a diagnózist követő 12-16 hónapon belül elhalálozik, és csak kevesen élnek tovább öt évnél.
A betegek számára azonban egy váratlan forrásból felcsillant egy reménysugár: Jackson Hole, Wyoming, ahol a Brain Chemistry Labs nonprofit szervezet tudósai az ibolyában található molekulákat kutatják.
Ciklotidok: A természet rák elleni harcosai
Az ibolyák káprázatos kis kör alakú peptideket, úgynevezett ciklotidokat termelnek. Ezek nagyjából olyan alakúak, „mint a lompos frizbik” – mondja Dr. Samantha L. Gerlach. „A kémcsőben aktívnak bizonyultak az emberi rákos sejtek bizonyos típusai ellen.”
A ciklotidok alakját fenntartó diszulfid keresztkötések segíthetnek abban, hogy pórusokat hozzanak létre a rákos sejtek membránjában. A növényen belül a ciklotidok védelmet nyújtanak a rovarok növényevői, a gombafertőzések és a vírusok ellen. A ciklotidokat eredetileg egy olyan gyógyteából fedezték fel, amelyet az afrikai őslakosok a szülés megkönnyítésére használtak. A teát egy kalata-kalata nevű növényből készítették, amelyet a tudósok Oldenlandia affinisnak neveznek.
Áttörés a ciklotid-kalata B1-gyel
A Biomedicines című szaklapban megjelent új tanulmányban egy Jackson Hole-i tudósok által vezetett nemzetközi kutatócsoport bejelentette, hogy a ciklotid kalata B1 felturbózza a TMZ kemoterápia aktivitását, több mint tízszeresére csökkentve a glioblasztóma sejtek elpusztításához szükséges mennyiséget. A vezető szerző, Dr. Gerlach és munkatársai kimutatták, hogy a kalata B1 szintetikus változata a természetes molekulával azonos hatékonysággal rendelkezik.
„Bár a kalata B1 általában előfordul az ibolyafélékben, a növényi anyagból történő kivonás csak elenyésző mennyiséget eredményez” – állítja Gerlach. „Hónapokon át éjjel-nappal dolgozva, a minimális mennyiség, amit nyerünk, nem elegendő a klinikai kutatáshoz”.
Szintetikus előállítás és jövőbeli kutatás
A kaliforniai CSBio-val való együttműködés révén a tudósok sokkal nagyobb mennyiségű szintetikus változatot tudtak előállítani, amely elegendő volt a glioblasztóma egérmodelleken történő teszteléshez.
A szintetikus kalata B1 szerkezetét és hatékonyságát minden tekintetben egyenértékűnek találták a természetben előforduló molekulával. Dr. Krish Krishnan, a Kaliforniai Állami Egyetem (Fresno) munkatársa nukleáris mágneses rezonancia (NMR) spektroszkópiával igazolta a szintetikus molekula alakját és hajtogatását. „Sejtadataink azt sugallják, hogy most már továbbléphetünk a szintetikus változattal egérmodellekben” – nyilatkozta Dr. Rachael Dunlop, az Agykémiai Laboratórium munkatársa. Az egereken végzett tesztelés következő lépése Bécsben, Ausztriában történik majd.
Bár a Brain Chemistry Labs igazgatója, Dr. Paul Alan Cox úgy véli, hogy a szintetikus kalata B1 megjelenése nagy előrelépés lehet, óvatos a betegek szempontjából való jelentőségének túlértékelésével kapcsolatban. „Még messze vagyunk a klinikai vizsgálatoktól, de most már szabad az út annak megállapításához, hogy a további tesztelés biztonságos lehet-e”.
