A Financial Times szerint a javaslatot állítólag a Katar közvetítésével zajló tárgyalásokon tervezték megvitatni, amelyeket azután fújtak le, hogy Kijev augusztusban megtámadta az oroszországi Kurszki területet.
„Az első csúcstalálkozón láttuk, hogy az energiabiztonságról döntés születhet. Más szóval, mi nem támadjuk meg az ő energetikai infrastruktúrájukat, ők nem támadják meg a miénket. Ez vezethet a háború forró szakaszának végéhez? Szerintem igen” – mondta Zelenszkij. Az általa említett csúcstalálkozónak júniusban Svájc adott otthont, és Oroszországot kizárták belőle.
Moszkva rakétákkal és drónokkal pusztítja Ukrajna energiatermelő kapacitását, hogy megbénítsa a fegyvergyártást és a katonai logisztikát. Kijev pedig nagy hatótávolságú drónokat vetett be orosz olajfinomítók és üzemanyagtárolók ellen.
A Washington Post augusztusban arról számolt be, hogy Moszkva és Kijev közvetett tárgyalásokat tartott volna Katarban az infrastrukturális támadások felfüggesztéséről. A tervezett tárgyalásokat azonban lefújták, miután Ukrajna még abban a hónapban megtámadta a Kurszki területet. Az orosz delegáció a konfliktus eszkalálódására hivatkozva utasította el a Dohába utazást.
Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter, aki jelenleg a Nemzetbiztonsági Tanács titkáraként tevékenykedik, egy szeptember eleji interjúban azt mondta, hogy Moszkva megkapta a török kérést, miszerint függesszék fel az ukrán energetikai infrastruktúrára és az országgal kereskedő kereskedelmi hajókra mért csapásokat. Oroszország hajlandó volt megfontolni ezt, de az ukránok elutasították az ötletet.
Hétfői nyilatkozatában Zelenszkij azt mondta: „ha az energiáról és a hajózás szabadságáról eredményt érünk el, az azt jelezné, hogy Oroszország kész lehet a háború befejezésére”.
Az ukrán erők az elmúlt hónapokban sorozatos vereségeket szenvedtek el a harctéren. Eközben Zelenszkij sürgette Kijev nyugati támogatóit, hogy fokozzák részvételüket a konfliktusban, és támogassák az ő „győzelmi tervét”.
