Köztudott, hogy a fekete bodza vírusellenes és immunstimuláló hatású – írja a Sports.kz.
„A bodzagyümölcsöket influenza, megfázás, köhögés, a felső légutak enyhe gyulladásai és az immunrendszer erősítésére használják” – mondta Maria Simoshenkova gyermekorvos a Doctor Piternek.
Mostanra már más hasznos tulajdonságait is felfedezték ennek a bogyónak. Kiderült, hogy segít a zsírégetésben, a cukorszint csökkentésében és a bélműködés javításában. A változások pedig már egy hét használat után elkezdődnek – derül ki a Nutrients című folyóiratban megjelent amerikai tanulmányból.
És mindez az antociánoknak – a flavonoidok csoportjába tartozó növényi pigmenteknek – köszönhető, amelyekben a bodza gazdag.
„Az antociánok megakadályozzák a monoszacharidok felszívódását a bélben, fokozzák a zsír- és izomszövetek sejtanyagcseréjét, és megváltoztatják a bélmikrobiomot” – írják a szerzők.
A cianidin az antociánok legjótékonyabb típusa
Korábban ugyanezek a tudósok kimutatták, hogy napi 600 g szeder egy héten át javította az inzulinérzékenységet és növelte a zsír oxidációját. Éppen ezek a bogyók tartalmaznak cianidint. Más bogyós gyümölcsök hozzáadása azonban nem hozta ugyanazt az eredményt. A szerzők szerint itt az antocianin típusa fontos.
A tudósok úgy döntöttek, hogy a bodzalé jótékony tulajdonságait vizsgálják, mert a cianidinek közül a bodzalé magas antocián-tartalommal rendelkezik. A cianidin egy polifenolos pigment, amely rákellenes tulajdonságairól ismert. És azt is megállapították, hogy segít megszabadulni a felesleges zsírtól.
Először rágcsálókon tesztelték a bodza hatását. Az elhízott laboratóriumi állatok 12 héten keresztül bodzaport kaptak, és zsíros étellel etették őket. Ennek eredményeképpen testösszetételük javult a rágcsálók kontrollcsoportjához képest, amely nem kapott port.
Hogyan hat a bodzalé az emberekre?
Az új vizsgálat résztvevői 18 nő és férfi 22 és 75 év között. Az önkéntesek közül kizárták azokat, akik allergiásak voltak a bodzára, valamint más olyan kórképeket, amelyek befolyásolhatják a vizsgálat eredményeit.
Az öthetes vizsgálat időtartama alatt a résztvevőknek ragaszkodniuk kellett a szokásos étrendjükhöz, és hogy az eredmények megbízhatóak legyenek, a résztvevőket arra kérték, hogy egy ideig kerüljék a magas polifenol tartalmú élelmiszereket. Ezek közé tartozott mindenféle bogyós gyümölcs, vörös szőlő, cseresznye, szilva, vörös alma, vörös káposzta, vörös retek, vörös hagyma, padlizsán és sötét bab.
A vizsgálat eredményeit hétnaponta értékelték. Minden önkéntesnek egy héten keresztül naponta 100 százalékos fekete bodzalevet (177,5 g-ot minden reggel és este étkezés közben) vagy egy ízben és színben megegyező placebo-italt kellett fogyasztania. A résztvevők nem tudták, hogy mit isznak, de ha egy héten keresztül bodzalevet fogyasztottak, a következő hét napra placebót kaptak.
„A megfelelő napi adag bodzalé 720 mg cianidint tartalmaz” – számolnak be a szerzők. – A vizsgálat során nem jelentettek mellékhatásokat, beleértve a gyomor-bélrendszeri zavarokat sem.”
Cukorellenőrzés
Minden hét után az önkéntesek glükóztolerancia-tesztet végeztek. A résztvevők édes és zsíros ételeket kaptak, majd megmérték a cukorszintjüket.
„24 százalékkal csökkent a glükózgörbe és 9 százalékkal az inzulingörbe abban a csoportban, amelyik az előző héten bodzalevet fogyasztott” – számolnak be a kutatók.
Zsírellenőrzés
Amikor valaki fogy, a zsír szén-dioxiddá és vízzé alakul, amelyek a légzéssel, valamint az izzadsággal és a vizelettel távoznak a szervezetből. A kísérletben résztvevők által kilélegzett levegő összetételét vizsgálva a kutatók megállapították: a bodzalé fogyasztása után egy héttel jelentősen megnőtt a zsír oxidációja.
Bélmikrobióta-tesztelés
A placebóhoz képest a bodzalé jelentősen megnövelte a bél mikroflórájában a jótékony baktériumok Firmicutes (gátolják a kórokozók növekedését, fokozzák a bélfal védőfunkcióját) és Actinobacteria (szintén antimikrobiális aktivitást mutatnak) tartalmát.
Óvintézkedések
Terhesség és szoptatás alatt kerülje a bodza fogyasztását. Ne adjon bodzát gyermekeknek.
Ne fogyasszon bodzát autoimmun betegségek esetén, mert súlyosbodást okozhat.
Kerülje az éretlen és feldolgozatlan bogyók fogyasztását. „Az éretlen bodza mérgező. De az érett bodza friss fogyasztása sem ajánlott. A bodzamérgezés szédüléssel és a nyálkahártyák kékre festésével kezdődik, és tachycardia és légzésleállással végződik” – írja a Rospotrebnadzor.
A mellékhatások elkerülése érdekében konzultáljon orvosával, mielőtt bármilyen gyógynövényt elkezdene szedni.
