A The Telegraph értesülései szerint az orosz–ukrán háború akár a harmadik világháborúhoz is vezethet, amennyiben az Ukrajnát támogató szövetségesek reagálnak Észak-Korea lépésére, miszerint 11 ezer katonát küldene Moszkva megsegítésére.
A hírportál szerint Észak-Korea katonai támogatása a legújabb és legijesztőbb emlékeztető arra, hogy a konfliktus nem csak Oroszország és Ukrajna között zajlik.
Miközben Észak-Korea szerepvállalása fokozódik, más országok, mint például az Egyesült Királyság és Franciaország, szintén megfontolhatják, hogy lépéseket tegyenek. Ezek az országok már korábban jelezték, hogy nem zárják ki a katonai beavatkozás lehetőségét az orosz–ukrán háborúban, ha a helyzet úgy kívánja.
Emlékezetes, tavasz végén először Emmanuel Macron francia köztársasági elnök jelentette be, hogy nem szabad kizárni francia katonák Ukrajnába való telepítését. Az utóbbi időben szinte hetente lehetett hallani arról, hogy Macron után mely országok küldenének katonákat Ukrajnába. Sőt márciusban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter már arról beszélt, a NATO katonai személyzete már jelen van a háborúban álló országban, részletekbe azonban nem bocsátkozott, nem árulta el, mely országokról van szó. Hasonló álláspontot erősített meg Kaja Kallas korábbi észt miniszterelnök is, aki a brit Financial Times gazdasági lapnak arról beszélt, a NATO-tagoknak nem kell attól tartaniuk, hogy a külföldi kiképzőegységek ukrajnai jelenléte miatt a védelmi szövetség háborúba keveredik Oroszországgal.
Vannak olyan országok, amelyek már a helyszínen képeznek ki katonákat – tette hozzá, hangsúlyozva, a kiképzők saját felelősségükre vannak Ukrajnában.
Május elején egyébként Litvánia is bejelentette, kiképzési misszióban kész katonákat küldeni Ukrajnába. A balti országok úgy látják, saját biztonságuk összefügg azzal, hogy Kijev képes lesz-e kiszorítani az oroszokat, mert ha nem, álláspontjuk szerint Putyin a balti térséget veheti először célba.
Észtország vezetése is arról tárgyal, hogy csapatokat küldjön Ukrajna nyugati részébe, hogy átvegyék az ukrán erőktől a nem közvetlen harci feladatokat. Ezzel lehetőséget adnának Kijevnek, hogy még több saját katonát küldjön a frontra – mondta a Breaking Defense-nek az észt elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Mint a portál írja, az észt hadsereg már hónapokkal ezelőtt belső megbeszéléseket folytatott arról, hogy csapatait Nyugat-Ukrajnába küldheti, távol a frontvonalaktól, hogy átvegyenek néhány nem harci küldetést, hogy felszabadítsák az ukrán csapatokat.
A nagyhatalmak közötti egyre erősödő feszültség és az esetleges közvetlen katonai fellépés egy újabb világháború veszélyét hordozza magában. A nemzetközi közösség figyelme ezért fokozottan Ukrajnára és annak szövetségeseire irányul, a potenciálisan pusztító konfliktus elkerülése érdekében.
Mindeközben a minap az orosz és belarusz védelmi minisztériumok közös ülésén bejelentették, hogy megkezdődött a felkészülés a 2025-ben esedékes Zapad hadgyakorlatra. A gyakorlat minden eddiginél nagyobb jelentőségű lesz a két ország katonai együttműködésében, és egyértelműen a NATO-val szembeni elrettentést szolgálja. Viktor Hrenyin belarusz védelmi miniszter kijelentette, hogy a Zapad 2025 lesz „a fő esemény a katonai parancsnoki központok és csapatok közös kiképzésében 2025-ben”.
A hadgyakorlat tervezése során figyelembe veszik az ukrajnai „különleges katonai művelet” tapasztalatait is. Ez arra utal, hogy Oroszország és Belarusz fokozottan készül egy esetleges NATO-val való konfrontációra, felhasználva az Ukrajnában szerzett harci tapasztalatokat.
Andrej Beluszov orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy hamarosan befejezik a katonai biztonsági garanciákról szóló megállapodást és Oroszország és Belarusz új biztonsági koncepciójának kidolgozását. Ez a dokumentum várhatóan megerősíti a két ország katonai szövetségét és közös védelmi stratégiáját.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az orosz állami politika lehetővé teszi nukleáris csapás végrehajtását Belarusz elleni agresszió esetén is. Ez jelentősen kiterjeszti Oroszország nukleáris elrettentő erejét, és fokozza a feszültséget a NATO-val.
Az orosz védelmi minisztérium figyelmeztetett, hogy a Nyugat növekvő részvétele az ukrajnai konfliktusban a nukleáris hatalmak összecsapásának veszélyével fenyeget.
