MH/ MTI
2024. október 25. péntek. 13:39
A Parlament előtti sortűz fordulópont volt a forradalom történetében, ezután erősödött meg az ellenállás – tette hozzá. Azt csak az egykori szovjet levéltárak megnyílása után lehet biztosan tudni, hogy a legelső lövést ki adta le, de a sortűz mögött a kommunista vezetés „keményvonalas” csoportjának politikai akarata állt. Az október 25-ét követő napokban több mint 90 sortűz dördült el országszerte, így többek között Mosonmagyaróváron, Kecskeméten, Tiszakécskén, melyeknek összesen több száz áldozata volt – mondta a NEB elnöke.
A Kossuth téren a legfiatalabb áldozat egy 13 éves fiú volt, de az áldozatok pontos száma kideríthetetlen, mert a kórházakban eltüntették az erre vonatkozó iratokat, és előfordult, hogy még a halotti bizonyítványokba is valótlan adatok kerültek, mert még az áldozatok hozzátartozói is féltek a megtorlástól. Ez a kommunista rendszer lényege – mondta Földváryné Kiss Réka.
A Kádár-rendszer sokáig azt próbálta elhitetni, hogy a Kossuth téri sortűz az „ellenforradalmárok” provokációja volt, de a kádári történelemhamisítás nem működött, így végül felejtésre ítélték a történteket. Bár 1988-ban, mikor az „elvtársak” már látták, hogy jöhet a hatalomváltás, még egyszer előjöttek az ellenforradalmi provokáció történetével – mondta a NEB elnöke. Ma már lehet tudni, hogy mi történt. De közben 1956 legendás alakjai lassan eltávoznak, a történelem megkopni látszik.
Rajtunk múlik, hogy méltóképpen kerüljenek helyükre a történelmi emlékezetben az 1956-os forradalom eseményei – mondta Földváryné Kiss Réka. A Kossuth téri emlékhelyen fejet hajtott az áldozatok emléke előtt Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lengyel János, a Szabadságharcosokért Közalapítvány alelnöke és Földváryné Kiss Réka. Az 1956. október 25-ei Kossuth téri sortűznek mintegy száz halálos áldozata és kétszáz sebesültje volt.
