Lázár János jelezte, hogy háromórás tárgyalásukon több közlekedésfejlesztési elképzelést tekintettek át a város vezetőivel.
Megvizsgálták az M44-es gyorsforgalmi út meghosszabbítását az országhatárig, valamint a 47-es út négysávossá bővítése mellett határoztak arról, hogy a kormány a Szeged–Kecskemét–Debrecen fejlesztési elképzelésbe bevonja Békéscsabát és Szolnokot is.
A tárcavezető közölte: a Nyíregyháza–Szatmárnémeti, Debrecen–Nagyvárad és Szeged–Temesvár határ menti várospárok mellett Békéscsaba–Arad lenne még közlekedési csomópont, amivel a békési vármegyeszékhely logisztikai, elosztási csomóponttá válhat. Ehhez be kell fejezni az M44-es gyorsforgalmi út építését, amelynek az utolsó, 30 kilométeres szakaszát jövő tavasszal átadják. Meg kell hosszabbítani az M44-est az országhatárig, amely mintegy 43 kilométernyi, 300 milliárd forint értékű új utat jelent – fűzte hozzá.
Elmondta: aláírta az útra a 6,5 milliárd forint értékű tervezői szerződést. Áttekintettek öt új M44-es nyomvonaltervet, és megállapodtak arról, hogy melyik kerülje el Békéscsabát északról. Megegyeztek abban, hogy a 47-es út négysávúsítása Békéscsaba felől indul, így Békéscsaba–Szeghalom között épül meg az első szakasz; a Szeghalom–Berettyóújfalu rész lesz a második etap – fogalmazott a miniszter.
Beszéltek egy Békéscsabát elkerülő déli útról is, amelynek a tervezését a tárca végzi, a forrást megkapta rá – jelentette ki.
Lázár János elmondta, beszéltek a békéscsabai reptér fejlesztéséről is, amit megpróbál gyorsítani, és részben katonai égisz alatt megvalósítani a körülbelül 20 milliárd forintra becsült teljes újjáépítési projektet.
Közölte, a városvezető két célt fogalmazott meg: szeretné az itt élők életminőségét javítani, valamint egy 300 hektáros ipari parkot kialakítani, amivel a gazdaságot erősítheti. „Mind a két cél tekintetében Békéscsaba számíthat ránk” – fogalmazott a miniszter.
Áttekintették a belterületi úthálózat kérdését is – sorolta a témákat. Elmondta, 25 milliárd forintba kerülne a Békéscsabán átmenő összes állami út felújítása, amire azonban nincs forrás. De ígéretet tett arra, hogy az önkormányzat által a legkritikusabbnak mondott Berényi út két kilométeres szakaszát megközelítőleg kétmilliárd forintért felújítják.
A közgyűlés rangsorolja a többi út állapotát; a felújítást a tárca megtervezteti, és minden évben lépnek valamiben előre – ígérte Lázár János.
Hozzátette, szó volt arról, hogy a kormány támogatni fogja az Andrássy Gyula Gimnázium tornacsarnokának 2,5-3 milliárd forint értékű építését. Emellett beszéltek egy vasúti logisztikai konténerterminálról, a Munkácsy Mihály Múzeum homlokzatának felújításáról, új stadion és uszoda építéséről, a még meglévő földes utak aszfaltozásáról is.
Lázár János kifejtette, hamarosan nagy pályaudvar-felújítási programba kezdenek, szeretnék, ha nyugati mintára kereskedelmi célt is szolgálnának a létesítmények.
Mint mondta, megfontolják, Békéscsabán ezt hogyan tudják megvalósítani. Hozzátette, szóba került a vasút- és az autóbuszállomás összevonásának kérdése is Békéscsabán; ahogyan arra is ígéretet tett a polgármesternek, hogy jövőre elkezdik a vasúti járművek minőségének javítását, amely különösen fontos Gyula turizmusa számára is.
Megjegyezte, a békéscsabai polgármester szeretné a városban futó 15 éves autóbuszok „fiatalítását” is, amit a megyeszékhely és a Volán közösen finanszírozna. „Ezt gyorsan megvizsgáljuk” – jelentette ki a miniszter.
Lázár János emlékeztetett, új programba kezdtek, kiemelt partnereikhez elmennek idén és jövőre. Nem látogatnak el minden megyei jogú városba, csak abba a körülbelül egytucatnyiba, „amelyek rendkívüli helyzetben vannak vagy rendkívüli szerep áll előttük” – fogalmazott.
Az egyeztetésen a tárca minden államtitkára, helyettes államtitkára, a MÁV, a Volánbusz és a Magyar Közút vezetője részt vett – jelezte a miniszter. Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület), Békéscsaba polgármestere azt mondta, „igen optimistán” látja a város jövőjét.
Hozzátette, hogy a következő öt évben Békéscsaba fejlesztése tovább gyorsulhat mind gazdasági értelemben, mind az itt élőknek nyújtott szolgáltatások színvonalát illetően.
Kiemelte, a megállapodás révén Békéscsaba népességmegtartó ereje nőhet és regionális szerepre törekedhet.
Kérdésre válaszolva Lázár János elmondta, Békéscsabán nem zárult le teljesen a Modern Városok Program, mintegy 1,5 milliárd forintnyi nyitott kérdés maradt, a forrást még 2024-ben szeretnék odaadni. „Torzót nem hagyunk” – közölte.
