A szájrák jelenleg az egyik legmagasabb halálozási arányt mutatja a késői diagnózis miatt. Jelenleg az Egyesült Királyságban a szájüregi rákos megbetegedések mintegy felét (53%-át) nem diagnosztizálják a III. és IV. stádiumig, amikor a rák már előrehaladott, és kezelése már bonyolultabb. Gyakran van szükség olyan kezelésekre, mint az invazív műtét, kemoterápia, sugárterápia vagy mindhárom kombinációja.
Az ötéves túlélési arány a késői felismerés miatt az elmúlt évtizedekben alig javult.
A szájüregi rák aránya is évről évre nőtt. A legfrissebb adatok szerint az Egyesült Királyságban 8864 embert diagnosztizáltak egy éven belül. Ez 2000 óta több mint kétszeresére nőtt. Világszerte a becslések szerint mostanra a diagnosztizált esetek száma elérte a 650 000-et.
A szájrák erősen összefügg az egyén nemével és életkorával. A férfiaknál kétszer gyakoribb (68%), mint a nőknél (32%), és sok esetben (67%) 60 év felett diagnosztizálják. Ez az eltérés valószínűleg az életmódbeli döntéseknek és annak az időtartamnak köszönhető, amióta az illető ki van téve a kockázati tényezőknek.
Az esetek számának növekedésével egyre több nő és fiatalabb embernél tapasztalunk szájüregi rákot. Bár nincs végleges válasz arra, hogy pontosan miért, a társadalmi normák változása és a HPV-vel összefüggő szájrák terjedése valószínűleg szerepet játszik ebben.
Sajnos a közvélemény nem ismeri annyira ezt a veszélyes betegséget, mint szeretnénk. A szájrák főbb jeleinek és tüneteinek ismerete mindössze 17%, a szájrák elsődleges kockázati tényezőinek ismerete pedig még ennél is kevesebb, 9%.
Ez sajnálatos, de ugyanakkor nem teljesen váratlan. A szájüregi rákot gyakran nehéz észrevenni a szájüregben, vagy gyakran tünetmentes. Régebben a fogorvosok egész pályafutásuk során talán soha nem is láttak ilyen esetet. Ez azonban megváltozott. Manapság a fogorvosi teamek nem csak egy-egy megerősített esetet utalnak be, hanem pályafutásuk során több szájüregi rákos beteget is azonosítanak.
A legtöbb páciens tisztában van azzal, hogy a dohányzás növeli a tüdőrák kockázatát, vagy az erős alkoholfogyasztás hatással lehet a májra vagy a szívre. Kevesebben vannak azonban tisztában azzal, hogy a dohányzás és az alkoholfogyasztás a szájrák egyik legnagyobb okozója, és a kockázat sokkal nagyobb, ha a dohányt és az alkoholt együttesen mértéktelenül fogyasztják.
A szájrák elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze a betegek felvilágosítása a tünetekről és a kockázatokról. Jelenleg a betegek 24%-a nem ismeri a tünetek egyikét sem, és a többi ismeret is némileg hiányos lehet. A betegek 58%-a például nem tudja, hogy a három héten belül be nem gyógyuló szájfekély a szájrák jele lehet.
Minél gyorsabban diagnosztizálják a szájüregi rákot, annál hamarabb megkezdődhet a kezelés. Ez általában sokkal jobb eredményeket eredményez a beteg számára, és kevesebb invazív kezelésre van szükség. A betegek ösztönzése az egyszerű, havi rendszerességű otthoni szájüregi ellenőrzésre életeket menthet.