MH/ MTI
2024. október 25. péntek. 21:19
Frissítve: 2024. október 25. 21:25
A miniszterelnöki főtanácsadó, a Mátyusföld központjának számító, mintegy harmadában magyarok lakta városban a Csemadoknak a felvidéki magyarság megtartásában és identitásának megőrzésében, illetve a közösség értelmiségi létének és etnikai politizálásának jövőjében játszott szerepéről is beszélt.
„A megalakulása óta eltelt 75 évben, ezalatt a körülbelül 40 millió perc alatt, a Csemadok egy olyan márkanévvé vált, amely teljesen összeforrott a felvidéki magyarság életével és a közösség kovászává is vált” – fogalmazott Szili Katalin.
Rámutatott: a szervezet „állandó maradt a változásban”, a változó idők dacára megőrizte hitvallását és az identitás, a kultúra és a hagyományok megőrzésében játszott szerepét.
Rávilágított: a kultúra és a hagyományok átörökítése tulajdonképpen a magyarság megmaradásának záloga Szlovákiában. A miniszterelnöki főtanácsadó aláhúzta: a Csemadok egy rendkívül aktív értelmiségi tevékenységet is biztosít, amit a jövőben is meg kell tartani, hogy egy újabb háromnegyed évszázad múlva is egy elhivatott, hitét megőrző magyar közösség legyen a Felvidéken.
Szili Katalin elmondta: a szervezet a felvidéki magyar etnikai politizálás jövőjében is fontos szerepet játszhat, ennek egyfajta „melegágya” lehet.
Megjegyezte: a szervezetben már most számos olyan személyiséget látni, akik azért küzdenek, hogy megtalálják annak a generációnak a képviselőit, akiknek átadhatják a „fáklyát”, hogy megszólítsák azokat a fiatalokat, akiknek a magyarságuk megőrzése fontos.
A rendezvényen mondott beszédében Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára, ugyancsak az utánpótlás megteremtésének fontosságát emelte ki.
A Csemadokot és tagjait egy erdő fáihoz hasonlítva úgy fogalmazott: „matuzsálemeket és magasra növő szálfákat most is látni, és facsemetéket is, de pár éven belül megerősödő sudárfákat alig, pedig az építkezésre alkalmas fákkal teli erdőre ma sokkal nagyobb szükség lenne, mint valaha is volt.”
