G. Fehér Péter
2024. október 26. szombat. 16:09
Az egy percig sem volt kérdés, hogy Izrael előbb-utóbb támadást fog intézni Irán ellen. A két ország, nyugodtan mondhatjuk: történelmi szembenállása, az utóbbi években, de különösen a tavaly októberi gázai események miatt a mélypontra zuhant. Irán, a palesztinok támogatásának ürügyén, részben saját maga, részben pedig a Libanonban tevékenykedő, ugyancsak síita muszlim Hezbollah révén folyamatosan támadta Izraelt, amely már eddig is komoly csapásokat mért a perzsa államra.
A mostani izraeli támadás, ha úgy vesszük időben korlátozott volt, a hajnali órákban befejeződött, de méretét tekintve ezt már háborús konfliktusnak lehet tekinteni. A zsidó állam légiereje a Teheránt, valamint Ilam tartományt és a délnyugati Khuzestan vette célba. Mindkét tartomány Irakkal határos. Valószínűleg ezek a területek azért kerültek célkeresztbe, mert itt lehetnek az iráni csapásmérő eszközök, mivel a perzsa állam e részei vannak legközelebb Izraelhez. Az izraeli bejelentés szerint az akciónál figyelembe vették, hogy csak katonai célpontokat semmisítsenek meg. Kerülték a polgári körzetek támadását.
A mai támadás előtt az izraeli média arról számolt be, hogy Izrael egy harmadik félen keresztül üzenetet küldött Iránnak, és felszólította, hogy ne próbáljon megtorló választ adni. Viszont Teherán közölte: Irán jogosult és köteles megvédeni magát, miután Izrael egyik napról a másikra légicsapásokat intézett az ország ellen.
Az október 1-jei iráni támadások Izrael ellen, és Izrael mai csapásai Irán ellen azt sugallják, hogy egyik ország sem törekszik teljes körű háborúra, és mindkettő lépéseket tesz az áldozatok számának minimalizálása érdekében. Irán olaj- és nukleáris létesítményeit például szándékosan elkerülték az izraeli csapások.
Daniel Hagari, az izraeli katonai szóvivő azt állította, hogy a célpontok között rakétagyártó telephelyek, föld-levegő rakétatelepek és légvédelmi rendszerek is voltak, hozzátéve, hogy „Izraelnek nagy a légi manőverezési képessége Irán felett”. Úgy tűnik, hogy a hangsúly inkább a katonai hatókör demonstrálásán volt, mint a súlyos károk okozásán. Az iráni állami média azt állítja, hogy Izrael eltúlozza az érzékeny célpontokra irányult csapásainak mértékét.
Bár az izraeli támadás már egy ideje a „levegőben lógott”, szakértők ezt későbbre várták. Viszont közbejött valami, ami sürgőssé tette az Izraeli akció végrehajtását.
A Middle East Spectator egy teheráni székhelyű, rendszerpárti Telegram-csatorna, a múlt héten kiszivárgotatott két kényes titkosszolgálati dokumentumot.
A dokumentumok az Egyesült Államok egyik titkosszolgálatától származnak. Az adatok Izrael felkészülésére vonatkoztak, amelyek az iráni rakétatámadások mostani megtorlását készítették elő.
A Middle East Spectator azt állítja, hogy ez egy független teheráni művelet volt. Kijelenti továbbá, hogy a dokumentumokat „az amerikai hírszerző közösség egy tájékozott forrásától” kapta – mindezt a Fegyverek és Stratégia amerikai portál hozta nyilvánosságra. Mivel Iránban nagyon szigorúan ellenőrzik a híreket és az információkat, a Spectator ezeket a dokumentumokat csak a rezsim engedélyével tehette közzé. Rendkívül értékes anyagról van szó, amelyet Irán valószínűleg felhasznált védekezésének előkészítésére. Ráadásul a két kiszivárgott dokumentum közül az egyik szigorúan titkos minősítésű volt.
Miért szivárogtatná ki az iráni kormány ezeket az információkat – tesz fel a kérdést a fent említett portálon Stephen Bryen, a Regan-kormányzat védelmi helyettes államtitkára.
Egyes feltételezések szerint azért, hogy meggyőzzék Izraelt arról, hogy Irán ismeri a most végrehajtott manőver tervet, ezzel elriasztva Izraelt a támadástól. Másodszor, talán azért, hogy figyelmeztessen, hogy Iránt titkos információkkal látják el az Egyesült Államokból. Mind ez Izraelben aggodalomra adott okot, nyilvánvalóan azért is, mert nem tudják, hogy mi lehet még a teheráni vezetés tarsolyában.
Ezért kellett Izraelnek sietni a támadással.
