Október 27-én hajnali 3-ról 2 órára kell visszaállítani az órákat. Ez a téli időszámítás a „normális idő”, annak idején ugyanis a március utolsó vasárnapján kezdődő nyári időszámítás bevezetése jelentette az újdonságot. Az óra mutatóinak tekergetése miatt a napkelte és a napnyugta is egy-egy órával korábbra kerül, a szombati 07:18 és 17:37-ről 06:17, illetve 16:35-re a meteorológiai szolgálat adatai szerint.
A nyári időszámítást még a két világháború között vezették be: a hadigazdaság ezzel sokat tudott spórolni, hiszen az emberek napi ritmusa jobban alkalmazkodott a világos és sötét napszakok változásához. A század közepén aztán a világ legtöbb országában áttértek a téli és nyári időszámítás váltogatására, mostanra azonban nincs gazdasági haszna, ráadásul sokak szervezetét igencsak megviseli.
Bármennyire is csekélynek tűnhet ugyanis ez az egy óra eltérés, jelentősen kihathat a szervezet működésére. Pontosabban megzavarja annak belső alvás-ébrenléti ciklusát, a cirkadián ritmust. Mindez komoly zavart idézhet elő a hormonháztartásban, fokozva az általános stressz-szintet és a vérnyomást, de még akár a vércukorszintet is.
Így viseli meg legkevésbé az óraátállítás:
- Ne aludjon tovább! – Bár csábító lehet, hogy a plusz órát ürügyként használja az alvásra, az átállítás napján is tartsa be következetesen az alvással töltött órák számát!
- Engedje be a fényt! – A természetes fény segít szabályozni a cirkadián ritmust. Ébredés után engedje be a napfényt vagy menjen el egy rövid sétára, hogy serkentse a melatonintermelést! Így könnyebben felébred.
- Óvatosan a koffeinnel! – Délután már ne igyon sok kávét, fekete teát, mert az megzavarhatja az éjszakai alvást.
- Legyen elalvás előtti rutinja, amihez ragaszkodik is! – Ha mindig ugyanazt csinálja esténként, azzal jelzi a testének, hogy ideje megnyugodni. Olvasson, meditáljon vagy vegyen egy meleg fürdőt – ezekkel mind felkészítheti a testét a pihentető alvásra.