Az észak-koreaiak bevetése az ukrajnai háború kiszélesedésének kockázatával jár,emellett aggodalomra ad okot a Moszkva és Kim Dzsongun közötti új szövetség potenciális erejét és céljait illetően, valamint amiatt, hogy Észak-Korea mit kaphat egy ilyen komoly kötelezettségvállalásért cserébe.
Victor Cha, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának munkatársa a PBS-nek azt mondta: „A csapatok küldése a szövetségi kötelezettségvállalás legerősebb jele, amelyet egy ország egy másiknak adhat. Tehát ez tényleg azt mutatja, hogy Észak-Korea teljes mértékben az oroszok oldalán áll az ukrajnai és az európai háborút illetően.”
Ez különösen Dél-Koreát riasztotta meg, és sajtójelentések szerint Szöul már arra készül, hogy válaszul katonai hírszerző csapatokat küld Ukrajnába.
Ha Dél-Korea erőteljesebben bekapcsolódik, a két ország valójában egy proxy háborút vívhat Ukrajna területén – emelték ki a cikkben.
Darcie Draudt-Véjares, a Carnegie Alapítvány munkatársa szerint egy „harmadik fél szárazföldi erőinek ez a potenciális bevetése azzal a kockázattal jár, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus még inkább globális biztonsági válsággá alakul át, amelynek különösen súlyos következményei lehetnek a Koreai-félszigetre nézve”.
Az, hogy az Oroszország és Észak-Korea közötti új szövetség hogyan befolyásolja a globális biztonságot, attól függ, hogy mi volt az ára, illetve, hogy milyen engedményeket kapott Kim Dzsongun a Kremltől.
Elemzők szerint az észak-koreai vezető több dolgot is akarhat Oroszországtól.
Először is van egy egyszerű pénzügyi indíték. Kim Dzsongun kétségbeesetten vágyik a külföldi valutára, hogy fenntarthassa a rezsimjét, és Észak-Korea már régóta küld munkásokat Oroszországba, hogy pénzt keressenek.
Megfigyelők szerint Kim ugyanakkor nemzetközi elismerésre és státuszra is vágyik. A csapatok bevetése a világ színpadára helyezi őt.
Phenjan talán azt is szeretné, hogy csapatai tanulhassanak egy olyan konfliktusból, amelyet gyakran a 21. századi hadviselés laboratóriumának neveznek. Ezt a tapasztalatot Dél-Korea ellen is hasznosíthatná.
Észak-Korea szintén kérhette Moszkva segítségét hagyományos haderejének korszerűsítéséhez, amely több fegyvernemben elavult.
Mindezek a lehetőségek aggasztók Szöul és a tágabb régió számára, de nagyobb aggodalomra az ad okot, hogy Phenjan a katonai know-how cseréjéről is üzletet köthetett.
Kim Dzsongun a feltételezések szerint segítséget szeretne kapni az ország műholdas programjához, valamint nukleáris tengeralattjárók építéséhez.
Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerző ügynökség vezetője egyébként állítólag tudja, hogy Észak-Korea katonai segítségének ára a kis teljesítményű (vagy „taktikai”) nukleáris robbanófejekkel kapcsolatos segítségnyújtás volt.
A legaggasztóbb és az egész nyugat-csendes-óceáni térségre, sőt Amerikára is fenyegetést jelentene, ha Oroszország beleegyezett volna a rakétatechnológia megosztásába.
A Telegraph hozzátette: a dél-koreai és amerikai tábornokok eddig is számolnak egy az északiakkal vívott háború lehetőségével, mostantól viszont az orosz beavatkozást is figyelembe kell venniük.
