Október közepén jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, hogy a kormánypárti frakciók kérésére a kormány döntött arról, hogy az új gazdaságpolitika legfontosabb pilléreiről nemzeti konzultációt indít. A kormány a költségvetés előkészítéseként 21 intézkedést tartalmazó gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el, amely három pilléren nyugszik: a jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán és a kis- és közepes vállalkozások támogatásán – adta hírül a Hirado.hu.
Objektum doboz
Sorskérdések
A nemzeti konzultáció egy rendkívül fontos eszköz a kormány kezében arra, hogy egyetértési pontokat teremtsen a magyarokkal – mondta Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A parlamenti államtitkár kiemelte: Magyarország az egyetlen olyan ország az Európai Unióban, ahol sorskérdésekről, a jelent és a jövőt meghatározó kérdésekről megkérdezték az embereket, és figyelembe vették a véleményüket.
A családtámogatásokról elmondta: megkérdezik az embereket egyrészt a családi adókedvezményről, ami a magyar adópolitikának, a családok támogatásának nagyon fontos eszköze évek óta és amelyeket Brüsszel támad és rá akarja bírni a magyar kormányt, hogy szüntesse meg.
Aláhúzta: nem szeretnék megszüntetni, sőt azt gondolják, pont emelni kell ezeket, és ezért szeretnék megduplázni a gyerekek után járó adókedvezményt a következő években.
Az idősekre is gondolnak, kikérik az emberek véleményét, szeretnék-e, hogy a 13. havi nyugdíj állandó elemévé váljon a nyugdíjjuttatásoknak.
Kitért arra is, nem fognak december 20-áig várni az első visszaérkezett borítékok kinyitásával, hanem folyamatosan nézni fogják, milyen vélemény körvonalazódik az emberek részéről, mert zajlanak az egyeztetések ezekről a kérdésekről, zajlik a jövő évi költségvetés tárgyalása.
A lakhatást érintő kérdésekről is szól a nemzeti konzultáció
Újabb lakhatási támogatásokat tervez a kormány, amelyekkel a fiatalok jelentős támogatást kapnának az első lakásvásárláshoz, a dolgozók a lakbérhez és a lakásfelújításhoz. E kérdésekről is szól a hétfőn induló nemzeti konzultáció.
Hidvéghi Balázs elmondta, Budapest komoly lakhatási gondokkal néz szembe. Ennek egyik oka, hogy a lakbérek szintjét jelentősen megemelte a turistáknak szóló rövid távú, úgynevezett Airbnb lakáskiadás.
Megjegyezte, a problémát a fővárosnak kellett volna kezelnie, ám az elmúlt években ez nem sikerült a városvezetésnek.
A kormány kész intézkedéseket hozni a megfizethető lakhatásért a fővárosra és vidékre vonatkozóan is – húzta alá, megjegyezve, hogy a gazdasági akciótervben több tervezett intézkedést is ismertettek már ennek érdekében, amelyek közül három témában „különösen is kérik” a magyar emberek véleményét.
Az egyik ilyen, hogy a kormány nyújtson-e adókedvezményt a cégeknek, ha azok hozzájárulnak dolgozóik lakhatásának támogatásához.
Szintén kérdés lesz, hogy a SZÉP-kártya felhasználható legyen-e lakásfelújításra.
Továbbá azt is megkérdezik, hogy a CSOK Plusz mellett bevezessenek-e újabb intézkedéseket a fiatalok lakhatásának támogatására. Ilyen lehet új kollégiumok építése, valamint az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5 százalékos kamatozású lakáshitel bevezetése.
Objektum doboz
Többéves, előre kiszámítható béremelési programot tervez a kormány
Többéves, előre kiszámítható béremelési programot szeretne a kormány, ebben a kérdésben is várják a véleményeket a most induló nemzeti konzultációban. Hidvéghi Balázs szerint a cél, hogy a gazdaság erősödése mellett a családok jövedelme tovább nőjön és egyre jobban megérje dolgozni.
A kormány azt gondolja, hogy új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves béremelési programról. Ez lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint ezek hatásaként az átlagbér gyors emelését.
El akarunk jutni oda, hogy elérjük a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért – fogalmazott az államtitkár.
Kis- és középvállalkozások támogatása
Az új nemzeti konzultációban két kérdés is foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások, valamint a multinacionális cégek helyzetével.
„A multicégek az egész világon egyre nagyobb extraprofitra akarnak szert tenni, a gazdaságnak pedig egyre nagyobb részét akarják uralni, kiszorítva ezzel sokszor a helyi vállalkozásokat. Ezért álláspontunk szerint minden hazai kis- és közepes vállalkozás számára elérhető módon, tőkejuttatásra van szükség. A magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő és gazdasági erejükkel visszaélő multicégekkel szemben. Brüsszel azonban ezt ellenzi. Erről a kérdésről is szeretnénk tudni, hogy mit gondolnak az emberek” – mondta korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.
A migráció témája is a kérdések között szerepel
Hidvéghi Balázs azt mondta, hogy a migráció azért ismét fontos kérdés most, mert az Európai Bíróság döntése szerint napi egymillió euró büntetést kell fizetnie Magyarországnak azért, mert nem nyitja meg határait a bevándorlók előtt.
„Brüsszelnek hazánk megbüntetése helyett el kellene végre fogadnia, hogy Magyarország nem akar részt venni a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában” – hangsúlyozta a politikus.
Hozzátette, hogy Magyarország majdnem tíz éve képvisel határozott és változatlan álláspontot ebben az ügyben, miközben Brüsszelnek ez idő alatt nem sikerült megfelelően kezelnie a bevándorlási problémákat.
