Leggyakrabban a légszennyezést a légutakat fenyegető veszélyként érzékeljük. A finom részecskék vegyi anyagok összetett keverékei, amelyek átmérője nem haladja meg a 2,5 mikrométert, és a tüdőbe, majd a véráramba jutva szövetkárosodáshoz és gyulladáshoz vezethetnek.
A légszennyezésnek való hosszú távú kitettség növeli a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer- és a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.
Még az alacsony szintű szennyezés is hátrányosan befolyásolhatja a szellemi képességeket, és ez nemcsak az idősekre, hanem a fiatal felnőttekre és a gyermekekre is vonatkozik. Az, hogy a PM2,5 pontosan hogyan befolyásolja a kognitív funkciókat a különböző korcsoportokban, még teljesen tisztázatlan.
A Bonni Egyetemi Kórház Benjamin Aretz (Benjamin Aretz) által vezetett kutatócsoport ezt a kérdést vizsgálta a Holland Egészségügyi Tanulmány több mint 66 ezer résztvevőjének adatainak elemzésével. A vizsgálat megállapította, hogy a PM2,5-nek jobban kitett embereknél hosszabb volt az információfeldolgozási idő, ami lassabb agyi reakciókra utal. Ez a hatás a monociták, az immunitásért felelős fehérvérsejtek számával is korrelált. A magas szennyezéssel és kifejezett kognitív károsodással küzdő embereknél magasabb volt a monociták száma, ami azt jelzi, hogy az immunrendszer a gyulladás ellen küzd.
„Feltételezésünk szerint a fehérvérsejtek száma a szennyező anyagokra adott válaszként megnő” – jegyzi meg Gabriele Doblhammer, a Rostocki Egyetem munkatársa. Ez a hatás különösen a férfiaknál és a 40 év feletti résztvevőknél volt szembetűnő.
A PM2,5 részecskék bejuthatnak a véráramba, áthatolhatnak a vér-agy gáton, és gyulladást okozhatnak az agyban. A gyanú szerint a szaglóidegen keresztül is bejuthatnak az agyba, szisztémás gyulladást okozva, ami negatívan hat az agyra.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a légszennyezés általános gyulladáshoz vezet, ami viszont befolyásolja a kognitív funkciókat.
„A szisztémás gyulladás fontos szerepet játszhat a PM2,5 expozíció és a kognitív károsodás összekapcsolásában” – mondja Aretz.
A gyulladás már bizonyítottan jelentős szerepet játszik a neurodegeneratív betegségek kialakulásában. Ezért a szennyezés hatására fellépő gyulladás károsíthatja az agy immunfunkcióit, és ezáltal közvetve károsíthatja a kognitív egészséget. Az ilyen agykárosodás egyik lehetséges következménye lehet az Alzheimer-kór.
A vizsgálat két fő módot tárt fel, ahogyan a finom részecskék befolyásolják a szellemi teljesítményt: közvetlenül a helyi gyulladáson keresztül és közvetve a monociták által kiváltott gyulladáson keresztül.
Ezek az eredmények különösen fontosak az öregedő népesség és a szennyezés csökkentésének szükségessége fényében, hogy csökkentsük a kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.
Mindazonáltal a végleges következtetések levonásához több adatra van szükség.
„Tekintettel a légszennyezés és a kognitív károsodás közötti szoros összefüggésre, további kutatások elengedhetetlenek annak megértéséhez, hogy mely szennyezőanyagok és sejtmechanizmusok vezetnek ezekhez a hatásokhoz” – hangsúlyozza a tanulmány vezető szerzője, Michael Heneka, a Luxemburgi Egyetem munkatársa.
