Lehet, hogy az emberek az ivást afféle „művészeti formává” tették, de ha arról van szó, hogy az állatok mennyi alkoholt fogyasztanak, a Homo sapiens nem is annyira kivételes – állítják a kutatók.
A közzétett bizonyítékok áttekintése azt mutatja, hogy az alkohol a Föld szinte minden ökoszisztémájában előfordul a természetben, így valószínűsíthető, hogy a cukros gyümölcsökből és nektárból táplálkozó állatok többsége rendszeresen fogyasztja a bódító anyagot.
Bár sok élőlény úgy fejlődött ki, hogy elviseljen egy-egy kortyot, és a kalórián kívül alig nyerjen többet a fogyasztásából, néhány faj megtanulta, hogyan védekezzen az alkohol segítségével. Mások azonban úgy tűnik, kevésbé tudják kezelni a hatását.
„Eltávolodunk ettől az antropocentrikus nézettől, miszerint az alkoholt csak az emberek használják, és valójában az etanol meglehetősen bőségesen megtalálható a természetben” – mondta Anna Bowland, az Exeteri Egyetem kutatócsoportjának egyik munkatársa.
Az állatokról és az alkoholról szóló kutatási cikkek átvizsgálása után a tudósok olyan fajok „változatos csoportjához” jutottak, amelyek az etanolt befogadták és alkalmazzák az étrendjükben, amely általában erjesztett gyümölcsök, nedvek és nektárok révén keletkezik.
Az etanol nagyjából százmillió évvel ezelőtt vált bőségessé a Földön, amikor a virágos növények elkezdtek cukros gyümölcsöket és nektárt termelni, amelyeket az élesztőgomba meg tudott erjeszteni. Az alkoholtartalom jellemzően alacsony, egy-két százalék körüli, de a túlérett pálmafélékben a koncentráció elérheti a tízszázalékos alkoholtartalmat is.
Egy tanulmányban Délkelet-Guineában vadon élő csimpánzokat kaptak lencsevégre, amint a raffiapálmák alkoholos nedvét fogyasztották. Eközben a panamai Barro Colorado szigetén élő pókmajmok előszeretettel fogyasztják az etanollal teli sárga mombin gyümölcsöt, amelyről kiderült, hogy 1–2,5 százalékos alkoholtartalmú. „Egyre több a bizonyíték arra, hogy nem az ember az egyedüli, aki iszik” – írják a szerzők a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban.
Hogy a fogyasztás részegséghez vezet-e, az egy másik kérdés. Rengeteg történet szól ittas állatokról, a botswanai marulagyümölcstől berúgott elefántoktól és páviánoktól kezdve a svédországi jávorszarvasig, aminek a fejét egy fába szúrva találták meg, miután erjesztett almát rágcsált. De legalábbis egyik esetben sem mértek alkoholt az állatokban vagy a gyümölcsben.
Úgy tűnik, hogy sok állat lenyűgöző alkoholtűrő képességgel rendelkezik. A tudósok a tollfarkú fakopáncsok „bámulatos etanolfogyasztása” ellenére nem találtak bizonyítékot arra, hogy az állatok részegek lettek volna, de elismerik, hogy „nem világos, hogyan viselkedne egy részeg fakopáncs”.
Azok az állatok, amelyek rendszeresen erjesztett ételeket fogyasztanak, hajlamosak az alkohol gyors anyagcseréjére, így ez megkíméli őket annak legrosszabb hatásaitól. Egyes élőlények azonban ritkábban találkoznak etanollal, és így szenvedhetnek a következményektől. A kerítéseknek és egyéb építményeknek való ütközés következtében elpusztult cédrusfajdokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a brazil borsfa túlérett bogyóiból való táplálkozás után a madarak etanolos befolyásoltság alatt repültek. „A részegség nem előnyös egy olyan környezetben, ahol a túlélésért harcolnak” – mondta Bowland.
Az alkohol talán leglátványosabb hatásai a rovaroknál jelentkeznek. A hím gyümölcslegyek az alkoholhoz fordulnak, ha visszautasítják őket párként, míg egy közeli rokon faj nőstényei kevésbé válogatósak a párjukat illetően, és több hímmel szeretkeznek, miután bepiáltak. A gyümölcslegyek etanolban gazdag táplálékba rakják tojásaikat, megvédve őket a parazitáktól.
A hónap elején a Tel Aviv-i Egyetem Eran Levin vezette kutatói megállapították, hogy a keleti lódarazsak lehetnek az egyetlen állatok, amelyek képesek korlátlan mennyiségű alkoholt fogyasztani anélkül, hogy károsodást szenvednének. „Akár nyolcvanszázalékos etanolos oldatot is képesek elfogyasztani anélkül, hogy bármilyen negatív hatást gyakorolnának a halandóságukra vagy a viselkedésükre” – mondta dr. Sophia Bouchebti, a tanulmány egyik szerzője.
„A gyümölcslégy kivételével nem világos, hogy az állatok kedvelik-e az etanoltartalmú táplálékot” – mondta Matthew Carrigan, a College of Central Florida munkatársa, aki Bowlanddel együtt dolgozott a tanulmányon. „Az egyik következő lépésünk annak vizsgálata, hogy a vadon élő állatok előnyben részesítik-e az etanoltartalmú táplálékot, vagy csak akkor fogyasztják azt, ha az etanolszint túl alacsony ahhoz, hogy kimutatható legyen, vagy ha nehéz erjesztetlen gyümölcsöt találni.”
