Eloszlott az alkoholizmusról szóló három legfontosabb mítosz

„22 éves függőségi pszichiáterként szerzett tapasztalataim alapján meglepő, hogy maguk a szenvedélybetegek is elégtelenül objektív képet alkotnak az alkohol mentális és fizikai egészségükre gyakorolt hatásáról. Talán csak a közeli hozzátartozók adhatnak teljesebb képet az ivás következményeiről” – mondta – írja a Sports.kz.

Az orvos szerint a legfontosabb és legelterjedtebb az a mítosz, hogy az ember annyit ihat, amennyit akar, és nem alakul ki függőség.

„A söralkoholizmus megbízhatóan elfoglalta helyét a függőségek spektrumában és az egyik vezető helyet a nőknél. Igen, a „sör iránti sóvárgás” kialakulásának időtartama valamivel lassabb a vodkához képest, de saját egyedi betegségei is vannak – „sörszív-szindróma”, májcirrózis, polineuropátia, ami halálos kimenetelű” – mondta Igor Novitsky.

A második mítosz az alkohol állítólagos „terápiás” tulajdonságairól szóló vélemények: sokan úgy vélik, hogy az alkohol nyugtató hatású és javítja az alvás minőségét. „A következmények károsabbak, mint az ilyen »kezelés« hatása. Éppen ezért egyetlen narkológus sem ír fel »napi háromszor 50 milligramm vodkát« mentális problémákra” – jegyezte meg a szakértő.

Az utolsó mítosz számos alkoholtartalmú ital, különösen a sör állítólagos jótékony tulajdonságaival kapcsolatos – magyarázta Novitsky.

„Ezt széles körben használják a reklámcégek, rámutatva a söritalok B-vitaminok, ásványi elemek és a szervezet számára fontos aminosavak gazdag tartalmára. Csak az »ezekhez, az egészséghez szükséges« folyékony vitamin- és ásványi anyag komplexek fogyasztását valamilyen okból literben és naponta számolják” – hangsúlyozta a pszichiáter.

„Hosszú részegség, súlyos állapot és „fehér láz” után is, a kórházból elbocsátva a beteg egyértelműen kimondja: »Ennyi! Nem iszom többet, végeztem. Mindent megértettem.« De néhány hónap múlva ismét részegen fekszik a kórházban (…) Ennek a mítosznak a lerombolása annak felismerése, hogy az alkohol erősebb az embernél, nemcsak függőséget, hanem a mérgezés súlyos formáit, agyi keringési zavarokat is okozhat, sőt a mérgezés kóros formáihoz vezethet, amikor az ember elveszíti a kapcsolatot a valósággal, féktelen düh, igazi, vak, kontrollálhatatlan düh keríti hatalmába” – tette hozzá Igor Novitsky.

Elolvasom a cikket