A miniszter a kormány egyik legsikeresebb, a családok anyagi biztonságát megteremtő intézkedésnek a családi adókedvezményt nevezte, amelyet két lépésben emelnek a kétszeresére, 2025 nyarán, majd 2026. január elsejétől.
Hankó Balázs hangsúlyozta, ezzel egy háromgyerekes családnál 2026-ra az adókedvezmény mértéke havonta százezerről kétszázezer forintra emelkedne.
A néhány napja elindult nemzeti konzultációban ennek megerősítését is kérik az emberektől. Azt mondta, a családi adókedvezmény bevezetése óta 3600 milliárd forint adó maradt a családoknál, és eddig harminc családpolitikai intézkedést hoztak.
Úgy fogalmazott: „Míg mások a demográfiai kérdéseket migrációval akarják megoldani, addig mi a családokat erősítjük.”
Hankó Balázs szólt arról is, hogy a konzultációban a fiatalok lakhatási támogatására is vonatkozik kérdés, mert az országos kollégiumi jelentkezési adatokból látják, hogy minimum 12 ezerrel több kollégiumi helyre lenne szükség.
Az elmúlt években tízezer kollégiumi helyet a kormány visszavásárolt az egyetemeknek, nyolcezer férőhelyet pedig felújítottak. Kellő támogatás esetén a kormány elkötelezett amellett, hogy Budapesten és a vidéki egyetemi városokban is kollégiumfejlesztés történjen – jelentette ki.
Az Origo kérdésére elmondta, a nemzeti konzultációban a 13. havi nyugdíjról is kérik az emberek véleményét, mert szavai szerint „a baloldalt, a liberálisokat Brüsszel most újra tüzeli, hogy a kormány vegye el a 13. havi nyugdíjat az idősektől”.
Kijelentette, ha a kormány megkapja a kellő támogatást, megküzdenek a 13. havi nyugdíjért, mert a magyar családok a legfontosabbak, és legidősebb tagjainak, a nyugdíjasoknak köszönetet kell mondani, meg kell adni a tiszteletet.
Hozzátette, a fiatalok támogatására indítják el a munkáshitelt, amely egy négymillió forintos, szabadon felhasználható hitel, a kamata pedig nulla százalék, a hitelt 17 és 25 év közötti fiatalok vehetik igénybe januártól, ha itthon kezdenek el dolgozni.
A munkáshitellel kapcsolatban családpolitikai szempontból lényegesnek nevezte, hogy az azt igénybe vevő nő első gyermeke megszületése után két év halasztást kap a törlesztésben, a második gyermeknél a hitel felét nem kell visszafizetni, a harmadik gyereknél pedig a teljes hitelt elengedik.
A kultúráért és innovációért felelős miniszter az Erasmus-programról folytatott tárgyalásokról elmondta, az elmúlt héten két alkalommal tárgyalt erről Brüsszelben, érdemi előrelépés nélkül. A kormány elkészítette azt a jogszabály-módosítást – tette hozzá –, amelyhez az Erasmus újraindítását kötötték, és a tervezetről hétfőn záróvitát tart a magyar Országgyűlés.
„Nem bízunk Brüsszelben, ezért egy egyedi hatálybalépési formát választottunk. (…) Úgy döntöttünk, hogy a törvény akkor lép hatályba, ha visszaengedik a magyar fiatalokat az Erasmusba, a kutatókat pedig a Horizontba” – jelezte.
Emlékeztetett arra, hogy az Erasmus pótlására nyáron elindították a Pannónia-ösztöndíjprogramot, amelyben tízmilliárd euróból nyolcezer fiatal hallgató, oktató, kutató juthat el a világ vezető egyetemeire, nemcsak Európában, hanem például a Harvardra, japán és szingapúri felsőoktatási intézményekbe is.
Kiemelte, jelenleg 800-an vannak külföldön a program segítségével, és még több mint 2000-en biztosan részt vesznek benne az első fél évben. A Pannónia-program előnye, hogy a kint szerzett kreditek teljes egészében beszámíthatók, így nem kell félévet halasztani.
A miniszter hozzátette, a nemzetközi rangsorokban 12 magyar egyetem található a világ legjobb öt százalékában, a Semmelweis Egyetemet a világ legjobb egy százalékába sorolták. A múlt évhez viszonyítva a listán előrébb lépett a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pannon Egyetem és az Óbudai Egyetem.
Hankó Balázs a kulturális tárgyú törvények és rendeletek módosításáról elmondta, nem lesz egységes kulturális törvény, mert ezt a Nemzeti Kulturális Tanács nem támogatja. Viszont született egy jelentős javaslatgyűjtemény a meghatározó művészeti szervezetektől és a tanácstól, amelynek megkezdték az egyeztetését.
„Jómagam a rugalmasság híve vagyok, persze azzal, hogy azt a kultúrát kell erősítenünk, amely keresztény és magyar identitásunkat támogatja, minőségben és vonzóképesen. A mi minisztériumunk így a mindennapi patriotizmus minisztériuma” – jelentette ki a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
