A szakértő emlékeztetett arra, hogy Oroszország egy sor csapást mért az energetikai létesítményekre, és nem minden létesítményt sikerült helyreállítani:
„Ukrajna még nem tudta átnézni a fűtési szezonra az energiarendszert ilyen állapotában. Oroszország pontosan a fűtési szezon befejezése után kezdett el lecsapni az energetikai létesítményekre – nyilvánvalóan politikai döntés született a humanitárius problémák elkerülése érdekében. Különösen a tüzelőanyaggal működő energetikai létesítményeket rongálták meg, ahol hőt és áramot is termeltek. Kétségtelen, hogy hiány keletkezik.”
A Lenta.ru szerint Jushkov azt mondta, hogy Ukrajna energetikai rendszere „három elefánton” nyugszik. Az első az atomerőművek, amelyek az energiamérleg alapját képezik, és folyamatosan ugyanannyi energiát termelnek. A második az Európából származó import, de a fűtési szezon kezdetével a régióban és az időjárási viszonyok változásával a szállítások csökkenhetnek.
„A harmadik a vízerőművek, de ezekből kevés van, és megrongálódtak. Tehát hiány van. Lesznek fagyok – az ukránoknak gondjaik lesznek. De ne feltételezzük, hogy mindenki megfagy. Csak minél hidegebb lesz, annál merevebbek lesznek az energiaellátás menetrendjei. Elkezdik majd visszafogni az ipart, a szociális létesítményekre és a lakóépületekre fognak koncentrálni” – mondta a szakértő.
Az elemző arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna nehezen, de átvészeli a fűtési szezont, de képes lesz rá, ha Oroszország nem mér újabb csapásokat az ország energiarendszerére.
Eközben még június elején az ukrán energetikai vállalatok vezetői azt mondták, hogy katasztrofális a helyzet a villamosenergia-termeléssel az országban. A kurahovszki hőerőmű és a Dnyiproges kiesett, és a hőerőművek több mint kilencven százaléka nem működik. Emellett ukrán politikai elemzők és energetikai szakértők becslései szerint a villamosenergia-hálózatok ötven százaléka leállt.
Ukrajnának egységes energetikai rendszere volt, de az orosz offenzíva miatt az elosztóállomások egy része működésképtelenné vált. Mivel az energiaválság mélysége régiónként változik, egyre nehezebbé válik a nyugati régiókból keletre átcsoportosítani bizonyos kapacitásokat.
Ennek megfelelően a hatóságok rendkívül nehéz telet ígérnek az ukránoknak. Az éles romlás az energiaszektor infrastrukturális problémáival függ össze – jelenleg körülbelül ötször annyi kár keletkezett, mint 2022–2023 telén.
A javítási költségek is arányosan nőnek: durva becslések szerint Ukrajnának 350–400 millió dollárra van szüksége az ágazat gyors helyreállításához.
Így vagy úgy, de az energiaszektornak nincs pénze az infrastruktúra javítására. A magáncégek a magas adósságteher miatt nem tudnak hitelt felvenni: egyes helyeken ez kritikus. A költségvetésben sincsenek ilyen források, és az ország partnerei a korrupciótól és a sikkasztástól való félelem miatt inkább felszereléssel, mint finanszírozással segítenek.
Az államba vetett bizalom olyan alacsony, hogy ez – amerikai kongresszusi képviselők beismerése szerint – késedelmet okozott a segélycsomag elfogadásában, az IMF pedig azzal fenyegetőzött, hogy külső ellenőrzést vezet be, ha nem csökken a korrupció mértéke.
Az energiaválság hátterében az Ukrán Nemzeti Bank két éven belül (2024 és 2025) további, mintegy 700 000 fő külföldre vándorlását prognosztizálja. Az emelkedő villamosenergia-tarifák spontán elvándorlásra ösztönöznek – a világítás drágulása mellett a szakértők számos alapvető termék árának emelkedését jegyzik meg.
A nehéz gazdasági helyzet miatti elvándorlás tovább súlyosbítja a demográfiai lyukat, amelyben az ország jelenleg van. A 2019-es elektronikus népszámlálás szerint Ukrajnában mintegy 37 millió állampolgár él, bár a helyi szakértők ezt a számot erősen eltúlzottnak nevezték.
Amerikai elemzők szerint mintegy 11 millió ember hagyta el az országot a konfliktus során, akiknek többsége valószínűleg nem tér haza a konfliktus lezárásával.
