A szem hátsó felére világító fény „időzítési jeleket” küld az agynak és a cirkadián rendszer főórájának. Ez az óra koordinálja a napi (cirkadián) ritmusunkat. Az „óragének” szintén szabályozzák a cirkadián ritmusokat. Ezek a gének szabályozzák, hogy a 24 órás, fény-sötét ciklus során mikor kapcsol be és mikor kapcsol ki sok más gén.
De hogyan kapcsolódik mindez a hangulatunkhoz és a mentális egészségünkhöz?
A cirkadián ritmusok megzavarhatók. Ez akkor fordulhat elő, ha a testóránk fejlődésével vagy működésével problémák vannak, vagy ha valaki rendszeresen erős fénynek van kitéve éjszaka.
A cirkadián zavarok növelik bizonyos mentális zavarok kockázatát. Ezek közé tartozik a bipoláris zavar és az atipikus depresszió (a depresszió egy olyan típusa, amikor valaki extra álmos, és problémái vannak az energiasinttel és az anyagcserével).
A fény hatással lehet az agy áramköreire is. Egy agyi képalkotó vizsgálat kimutatta, hogy a napközbeni, erős fénynek való kitettség a szkennerben megváltoztatta a hangulatban és az éberségben szerepet játszó agyi régió aktivitását.
Egy másik agyi képalkotó vizsgálat kapcsolatot talált a napi napfénynek való kitettség és a szerotonin neurotranszmitter (vagy kémiai hírvivő) agyi receptorokhoz való kötődése között. A szerotonin kötődésében bekövetkező változásokat számos mentális rendellenességben, köztük a depresszióban látjuk.
Mi történik, amikor az évszakok változnak?
Az évszakok változásával a fény is befolyásolhatja a hangulatot és a mentális egészséget. Ősszel és télen olyan tünetek alakulhatnak ki, mint a rossz hangulat és a fáradtság. De gyakran amint eljön a tavasz és a nyár, ezek a tünetek elmúlnak. Ezt nevezik „szezonalitásnak”, vagy ha súlyos, „szezonális affektív zavarnak”.
Kevésbé ismert, hogy egyes emberek esetében a tavaszra és nyárra való átállás (amikor több a fény) a hangulat és a mentális egészség változásával is járhat. Egyeseknél megnő az energia és az aktivitási vágy. Ez egyesek számára pozitív, mások számára azonban komolyan destabilizáló lehet. Ez is a szezonalitás egyik példája.
A legtöbb ember nem nagyon szezonális. A szezonalitás olyan állapotokban is gyakoribb, mint a bipoláris zavar. Sok ilyen betegségben szenvedő embernél a téli, rövidebb nappalokba való átmenet depressziós epizódot válthat ki.
A tavaszi és nyári, hosszabb napszakok ellentétes módon a bipoláris zavarban szenvedő embereket is destabilizálhatják, és „aktivált” állapotba kerülhetnek, ahol az energia és az aktivitás túlpörög, és a tünetek nehezebben kezelhetőek. A szezonalitás tehát komoly lehet.
Mi történik az agyban?
Az egyik magyarázat arra, hogy mi történik az agyban, amikor a mentális egészség az évszakok változásával együtt ingadozik, a szerotonin és a dopamin neurotranszmitterekkel kapcsolatos.
A szerotonin segít szabályozni a hangulatot, és számos antidepresszáns célpontja. Bizonyítékok vannak a szerotoninszint szezonális változásaira, télen esetleg alacsonyabb lehet.
A dopamin a jutalmazásban, a motivációban és a mozgásban részt vevő neurotranszmitter, és szintén célpontja néhány antidepresszánsnak. A dopamin szintje szintén változhat az évszakokkal.
A szezonalitás idegtudománya azonban fejlődő terület, és további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megtudjuk, mi zajlik az agyban.
Mi a helyzet az éjszakai erős fénnyel?
Tudjuk, hogy az éjszakai erős fénynek való kitettség (például ha valaki egész éjjel fenn van) megzavarhatja valakinek a cirkadián ritmusát.
Az ilyen típusú cirkadiánritmus-zavar összefüggésbe hozható a tünetek magasabb arányával, beleértve az önkárosítást, a depressziós és szorongásos tüneteket, valamint a rosszabb közérzetet. A mentális zavarok, például a súlyos depresszió, a bipoláris zavar, a pszichotikus zavarok és a poszttraumás stressz zavar (vagy PTSD) magasabb arányával is összefüggésbe hozható.
Miért van ez így? Az éjszakai erős fény összezavarja és destabilizálja a test óráját. Megzavarja a hangulat, a megismerés, az étvágy, az anyagcsere és sok más mentális folyamat ritmikus szabályozását. De az emberek fényérzékenysége óriási mértékben különbözik egymástól.
Merre tovább?
A fény megismerése segít az embereknek jobban kezelni mentális egészségi állapotukat.
Azzal, hogy arra ösztönözzük az embereket, hogy jobban igazítsák életüket a fény-sötét ciklushoz (hogy stabilizálják a testórájukat), segíthetünk abban is, hogy az olyan állapotok, mint a depresszió és a bipoláris zavarok egyáltalán ne alakuljanak ki.
Az egészséges fényviselkedés – az éjszakai fénykerülés és a nappali fénykeresés – mindenkinek jót tesz. De különösen hasznosak lehetnek a mentális egészségügyi problémák kockázatának kitett emberek számára.
Ezek közé tartoznak azok, akiknek a családjában már előfordultak mentális egészségügyi problémák, vagy akik éjszakai baglyok (későn alvók és későn kelők), akiket jobban veszélyeztetnek a testóra zavarai.
