Sugárzás: Jóval az 5G-összeesküvések előtt a mikrohullámok voltak azok, amelyek miatt az emberek aggódtak, amikor az „agysütésről” volt szó. Azonban hacsak nem tervezi, hogy a vacsorája mellé a mikrohullámú sütőbe dugja a fejét, az ételek melegítéséhez használt energia nem fog ártani önnek – és nem is teszi radioaktívvá az ételt.
A mikrohullámú sütők mikrohullámokat használnak, amelyek olyan elektromágneses hullámok, amelyek hullámhossza hasonló a műsorszórásban vagy a radarban használt hullámhosszhoz – messze az elektromágneses spektrum másik végétől, ahol a röntgen- és nukleáris sugárzás található.
A mikrohullámokat is úgy tervezték, hogy visszatartsák az energiájukat, feltéve, hogy jó állapotban tartják őket. Még ha a károsodás mégis szivárgást okozna, az Egészségügyi Világszervezet szerint a mikrohullámú energia csak nagyon nagy teljesítménynek való, hosszú kitettség esetén okozhat hőkárosodást a szervezetben – ami jóval több, mint amennyit általában egy mikrohullámú sütő körül mérnek.
Baktériumok: Az egyik aggodalomra ad okot adó tény a mikrohullámú sütővel kapcsolatban, hogy nem pusztítja el a káros baktériumokat, de ha a mikrohullámú sütőt megfelelően használják, ez nem jelenthet problémát.
A mikrohullámú sütők köztudottan kevésbé egyenletesen melegítik az ételt, mint egy hagyományos sütő, ez azt jelentheti, hogy az étel bizonyos részei nem melegednek elég sokáig ahhoz, hogy elpusztuljanak benne a baktériumok.
A megoldás erre az, hogy megfelelően kövesse a főzési utasításokat, ha vannak ilyenek, keverje vagy fordítsa meg az ételt a mikrózási idő felénél, hogy a főzés egyenletes legyen, és használjon ételhőmérőt a belső hőmérséklet ellenőrzésére.
Tápanyagok: Szintén elterjedt mítosz, hogy a mikrohullámú sütés valamilyen módon csökkenti az étel tápanyagtartalmát, de a hőre érzékeny tápanyagokat minden főzési módszer bizonyos mértékben lebontja. A zöldségek esetében a tápanyagok is elveszhetnek, ha hosszú ideig főzzük őket.
„Az az elkészítési módszer őrzi meg legjobban a tápanyagokat, amelyik a legrövidebb ideig melegíti az ételt, és a lehető legkevesebb folyadékot használja fel” – írja a Harvard Health Publishing egy blogbejegyzésében. „A mikrohullámú sütés megfelel ezeknek a kritériumoknak.”
A legújabb kutatások alátámasztani látszanak ezt az állítást, legalábbis ami a zöldségeket illeti. A Heliyon című folyóiratban megjelent, 2023-as tanulmány szerint a mikrohullámú sütés, a párolás és a főzés közül „a mikrohullámú sütés volt a leghatékonyabb módszer a zöldségek tápértékének megőrzésére”.
Kémiai kioldódás: Aggodalomra ad okot azonban, hogy a műanyag edényekben lévő, bizonyos vegyületek mikrohullámú sütés közben beoldódhatnak az élelmiszerekbe, és ezek a vegyületek egészségkárosodást okozhatnak.
Az egyik vegyületcsoport, amely gyakran kerül a címlapokra, a ftalátok, amelyeket a műanyag „lágyítására” használnak. Egyes tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a ftalátok potenciálisan hatással lehetnek az emberi egészségre, megzavarva a hormonok és az agy fejlődését, bár további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy ezek az összefüggések konkrétak-e.
Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) felelős a ftalátok élelmiszer-csomagolásban való felhasználásának szabályozásáért, jelenleg kilenc ftalát engedélyezett. Az FDA szabályozása biztonsági értékeléseket foglal magában, amely azt jelenti, hogy az ezeket a ftalátokat tartalmazó műanyag élelmiszer-csomagolásnak a mikrohullámú sütőben biztonságosnak kell lennie.
Mikroműanyagok: Tekintettel mindarra, amit az utóbbi időben hallottunk arról, hogy hová kerülnek a mikroműanyagok, nem nagy meglepetés, hogy egy nemrégiben készült tanulmány szerint a műanyagok mikrózása mikroműanyagokat és nanoplasztikákat juttatott az élelmiszerbe.
„Néhány edényből akár 4,22 millió mikroműanyag és 2,11 milliárd nanoplasztik részecske is felszabadulhatott mindössze egy négyzetcentiméternyi műanyagfelületből a mikrohullámú melegítés három perce alatt” – írják a tanulmány szerzői.
Bár a tanulmány egy további része megállapította, hogy a műanyag élelmiszer-csomagolásból felszabaduló mikro- és nanoplasztikák egyes emberi embrionális vesesejtek pusztulását okozták, fontos megjegyezni, hogy az ilyen eredmények nem feltétlenül skálázhatók át a tényleges emberi szervezetre. A mikroműanyagok egészségügyi hatásairól is viszonylag keveset tudunk még.
