A rendkívül mérgező térképes kúpcsiga által kiválasztott toxinból dolgoztak – számolt be a University of Utah eredményeiről az Orvostovábbképző Szemle.
A szóban forgó, a csendes-óceáni Palau szigeteinek környékén élő tengeri csigafaj halakra vadászik. Az tűnt fel a kutatóknak, hogy mérgét a vízbe juttatva olyan erős hipoglikémiás sokkot okoz zsákmányállataikban, amelyre a halak szervezete már nem tud reagálni, így képtelen visszaállítani a szervek működéséhez szükséges vércukorszintet. A csigafaj összetett mérgében a mostani vizsgálat során a kutatócsoport egy olyan toxint azonosított, amely hasonló az emberi szervezetben is megtalálható szomatosztatin hormonhoz. Ez a most leírt, szomatosztatinszerű toxin kulcsfontosságú lehet a cukorbetegség és egyéb hormonzavaros állapotok kezelésére szolgáló, új gyógyszerek fejlesztésében.
Mi csak néhány száz éve próbálkozunk gyógyszerkémiával és gyógyszerfejlesztéssel, néha jól, néha rosszul. A kúpcsigáknak viszont több millió vagy inkább milliárd évük volt arra, hogy igazán hatásos mérget fejlesszenek ki – mondják a kutatók.
A szomatosztatin nagyjából úgy működik, mint egy fékpedál az emberi szervezet számos folyamatában. Megakadályozza például, hogy a vércukorszint, a különböző hormonok és sok más fontos molekula szintje veszélyesen magasra emelkedjen. A kutatók szerint a konszomatin nevű kúpcsigaméreg is ehhez igen hasonlóan működik, a kutatók azonban azt is megállapították, hogy a konszomatin sokkal stabilabb és specifikusabb, mint az emberi hormon.
A konszomatint vércukorszintre gyakorolt, igen erős hatása miatt veszélyes lenne közvetlenül terápiás célokra használni, de szerkezetének tanulmányozásával a kutatók elkezdhetnek olyan gyógyszereket tervezni, amelyek kevesebb mellékhatással rendelkeznek, mint a mostaniak.