A civilizációs betegségek kialakulásában nagy szerepet játszanak az életmódbeli tényezők, ezért azok megváltoztatásával a betegségek kialakulása megelőzhető vagy késleltethető. Előfordulásuk gyakoribb az alacsony és közepes jövedelmű országokban.
A civilizációs betegségek kialakulása
A civilizációs betegségek évente 41 millió halálesetért felelnek, ami a világon az egy év alatt bekövetkező halálesetek 74 százalékát teszik ki. Közülük 17 millióan 70 éves koruk előtt veszítik életüket, és ezen korai halálozások 86 százaléka alacsony és közepes jövedelmű országokban következik be (a civilizációs betegség okozta halálozások 77 százaléka is ezekben az országokban történik). Kialakulásukban a genetikai hajlam mellett jelentős szerepet játszik az egészségtelen életmód (főként a helytelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, illetve a stressz) és a környezeti tényezők (pl. munkahelyi ártalom: vegyszerek, gázok, por) is.
A leggyakoribb civilizációs betegségek közé a szív- és érrendszeri-, illetve a daganatos megbetegedések, a cukorbetegség (diabétesz) és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) tartoznak. A szívet és az ereket érintő betegségek teszik ki a civilizációs betegségek okozta halálesetek nagy részét, évente 17,9 millió halálesetért felelnek. Ezt követi a daganatos megbetegedések okozta halálozás évi 9,3 millió, a COPD 4,1 millió és a cukorbetegség évente 2 millió halálesettel (ez utóbbi kategóriába tartoznak még a cukorbetegség szövődményeként kialakult vesebetegség miatti halálesetek is).
Tekintettel arra, hogy különböző kórképek tartoznak a civilizációs betegségekhez, kezelésük tekintetében nincs egységes irányelv. Általában élethosszig tartó gyógyszeres terápiát és az életmódbeli tényezők megváltoztatását igénylik, de gyakran emellett is előrehalad a kórállapot. Emiatt a legfontosabb, hogy a megelőzésre kerüljön a hangsúly, ami életmódtanácsadással és az egészségtudatosság fejlesztésével lehetséges.
Szív- és érrendszeri megbetegedések
A civilizációs betegségek jelentős hányadáért felelősek a szív- és érrendszeri megbetegedések, leginkább a szívinfarktus és a stroke (agyi infarktus, agyvérzés) tartozik ebbe a kategóriába. Mind a két kórkép súlyos, akutan jelentkező állapot, mely gyakran kezelés mellett is maradandó szervkárosodáshoz, életminőségbeli romláshoz vagy akár halálhoz is vezethet.
Megelőzhető daganatos megbetegedések
A daganatos megbetegedések elterjedése világszerte növekvő problémát jelent, különösen azon alacsonyabb jövedelmű régiókban, ahol az egészségügyi rendszer nem tud megbirkózni az emelkedő betegszámmal, emiatt a lakosság egyre nagyobb része nem fér hozzá a megfelelő szűrőmódszerekhez és kezelési lehetőségekhez.
Megelőzésükhöz hozzátartozik az életmódbeli tényezők megváltoztatása és a szűrővizsgálatokon történő rendszeres részvétel. A daganatképződés megelőzésében szerepet játszó életmódbeli tényezőkről külön cikkben olvashat.
Bizonyos daganatos megbetegedések ellen védőoltással is védekezhetünk, ide tartoznak a HPV-fertőzéssel összefüggésben jelentkező méhnyakrák, valamint a garat– és szájüregi daganatok.
Krónikus obstruktív tüdőbetegség
A leggyakoribb krónikus légúti betegségek a COPD és az asztma. Mindkét kórkép a légutakat és a tüdő szöveteit károsítja. Kockázati tényezőik közé tartoznak a dohányzás és a légszennyezés (pl. munkahely, ahol vegyszerekkel, porokkal, gázokkal való foglalkozásnak van kitéve a dolgozó), de a fokozott légköri szennyezettségű nagyvárosokban is gyakrabban fordulnak elő.
Cukorbetegség
A cukorbetegség krónikus anyagcsere-betegség, mely akkor alakul ki, amikor a hasnyálmirigy nem termel eleget a vércukorháztartást szabályozó inzulin nevű hormonból (1-es típusú cukorbetegség), vagy ha a szervezetnek magára az inzulinra adott válaszreakciója szenved károsodást (2-es típusú cukorbetegség). A cukorbetegség nemcsak azért veszélyes, mert az alacsony (hipoglikémia) vagy a túlzottan magas vércukorszint (hiperglikémia) életveszélyes állapot, az azonnali megfelelő kezelés elmaradása pedig halált okozhat, hanem mert további krónikus betegségek kialakulásához is vezethet (pl. szív- és érrendszeri betegségek, veseelégtelenség, vakság).
Kockázati tényezők – mit tehetek a megelőzésért?
A fentiek alapján látható, hogy a civilizációs betegségek kialakulásának hátterében nagy szerepe van a módosítható életmódbeli-, viselkedési- és környezeti tényezőknek a genetikai faktorok mellett. Életmódbeli tényezők közül általános, ugyanakkor nagyon meghatározó kockázati tényező a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás és az ezekkel összefüggésben kialakuló túlsúly és elhízás. környezeti tényezőként pedig a különböző munkahelyi ártalmak (ülő életmód veszélyei, porral, gázokkal, vegyszerekkel folytatott munka) és a stressz káros hatása említendő.
A dohányzás károsítja a tüdőt és a légutakat, illetve jelentősen emeli számos daganatos-, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Az ún. passzív dohányzás nemcsak az aktívan dohányzó egészségét károsítja, hanem a dohányzó személlyel egy helyiségben, háztartásban élők egészségére is káros hatással van.
A mértékkel történő alkoholfogyasztás kulináris élmény, több országban a gasztrokultúra és a turizmus részét képezi, sőt – egyes kutatások alapján – napi 1 pohár vörösbor fogyasztása a mediterrán étrend részeként bizonyos kórállapotokkal szemben védő hatással is bír. Ezzel szemben a túlzott alkoholfogyasztás káros, függőséghez és a fentebb részletezett krónikus betegségek kialakulásához vezet, valamint szerepet játszik az elhízás, a máj- és szívbetegségek kialakulásában, az idegrendszer leépülésében, valamint a demencia kialakulásában is. Terhesség alatt fogyasztva fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki a magzatban.
Napjaink rohanó világába egyre nehezebb beilleszteni a rendszeres testmozgást, és a COVID-19 járvány következtében az otthoni munkavégzés (home office) is elterjedtebb lett, ami tovább kedvez az elégtelen fizikai aktivitásnak és az ülő életmódnak. A mozgásszegény életmód nemcsak a fent részletezett civilizációs betegségek kialakulásában számít kockázati tényezőnek, hanem elhízáshoz, mozgásszervi betegségek kialakulásához (ízületi- és csontrendszeri degeneratív folyamatok, csontritkulás, vázizomzat leépülése) vezethet, valamint szerepe lehet a mentális betegségek (pl. depresszió) kialakulásában is.
Fontos megjegyezni, hogy manapság már fiatalkorban sem kap elég hangsúlyt a testmozgás fontossága, és a közösségi média különböző, egyre nagyobb tért nyerő felületei miatt a gyermekek egyre kevesebb időt töltenek aktívan testmozgással, illetve egymás társaságában. Gyermekkorban mindez koncentrációs nehézségekhez, a mozgási szervrendszer elégtelen fejlődéséhez, csökkent kreativitáshoz, mentális betegségekhez és egyéb társas problémákhoz vezethet.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint egy felnőtt számára az ajánlott mozgás hetente legalább 150 perc mérsékelt-közepes intenzitású (a maximális pulzus 50-70%-a) vagy 75 perc magas intenzitású kardiomozgás, kiegészítve 2×30 perc izomerősítő mozgással. Sőt, a jótékony hatások jelentős növeléséhez ennek kétszeresét ajánlják.
Az egészséges táplálkozás szerepe vitathatatlan a testi- és lelki egészség, a jó szellemi- és fizikai teljesítőképesség megőrzése és az egészséges öregedés szempontjából is. A megfelelő táplálkozási szokások kialakításával az egészségben töltött életévek száma is jelentősen növelhető. A táplálkozás minőségének hatalmas jelentősége van az egészség megőrzésében, egyes becslések szerint a legtöbb áldozatot szedő krónikus betegségek 70-80 százaléka köthető valamilyen módon az egészségtelen étrendhez.
A túlsúly és az elhízás az egészséget veszélyeztető, kóros állapot, amely sokszorosára növelheti több súlyos, krónikus vagy akár életet veszélyeztető betegség kialakulásának kockázatát; a WHO a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémája közé sorolja. Nemcsak testi-, de lelki betegségek kialakulásában is szerepet játszhat (depresszió, önértékelési zavarok). A túlsúly és az elhízás a várható élettartamot akár 3-10 évvel is csökkentheti az állapot súlyosságától függően. Magyarországon a felnőtt lakosság közel kétharmada (61,8%), illetve minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott.
Fontos megjegyezni, hogy a túlsúly és az elhízás fokozott kockázatot jelent a műtéti beavatkozásoknál, az altatás során, megnehezíti a sebészeti ellátást, valamint a kórházi ápolás időszakában is magasabb a szövődmények kialakulásának kockázata és rosszabb a gyógyhajlam.
Jelentős kockázati tényező a civilizációs betegségek kialakulásában a stressz is; a WHO a stresszt századunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémájaként tartja számon. Az egyik fő stresszforrás a munkahelyi környezet. Kutatások igazolják, hogy a tartós munkahelyi stressz az egyén, a munkahely és a társadalom szintjén is számos negatív következménnyel jár, többek között magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, valamint mentális betegségek kialakulásához vezethet, illetve növeli a daganatos megbetegedések kockázatát is. A megelőzés egyik legfontosabb eszköze az egyéni környezetből adódó kockázati tényezők feltérképezése és a stresszkezelési módszerek gyakorlása.
Szűrővizsgálatok
A civilizációs megbetegedésekre további megelőzési lehetőség a rendszeres szűrővizsgálatok formájában végzett ún. másodlagos megelőzés. Amennyiben a krónikus betegségeket – különös tekintettel a daganatos elváltozásokra – még időben felismerik a szűrővizsgálatok segítségével, akkor azok jelentős részben jól kezelhetők, vagy az állapotromlás megállítható, üteme lassítható.
Az egészséges életmódra való törekvéssel és a rendszeres szűrővizsgálatokkalkésleltethető vagy megelőzhető a civilizációs betegségek kialakulása és javítható az életminőség.
