Kőszegi Ábel Töredék című kötete, amelyben élő szemtanúk elmondása alapján leírja, mi történt Radnótival élete utolsó őszén, 1972-ben jelent meg, és revelációként hatott mindenkire, aki érdekelt a magyar irodalom. Sok fiatal ekkor figyelt fel igazán Radnóti költészetére.
A kötet íve adta az est gerincét, felidézve az útvonalat, amerre ment a menet, pontosabban a helyszínről helyszínre változó összetételű menetek, egészen Abdáig, a tömegsírig.
A kivetítőn a lágerről, a lepusztult épületekről, romokról, mezőkről, utakról láthattunk képsorokat, amerre mentek nyolcvan évvel ezelőtt szeptembertől november elejéig.
Kutatások, visszaemlékezések alapján a szakértőktől megtudhattuk, milyen bánásmódban volt részük a munkaszolgálatosoknak, milyen volt az egészségi állapotuk, a vajdasági lakosság mennyire segítőkész volt velük, és milyen embertelenek lett a háború elvesztését és a teljes széthullást egyre inkább érző magyar és német katonák közül nem kevesen.
Az esten megszólalt Kőszegi Ábel, a kötet szerzője és Csere Péter kriminológus is, aki lapunk 2022. november 27-i számában szakértőként emlékezett meg a költő haláláról. Cikkében azt írta, nem lehet pontosan tudni, hogy november 4 és november 9 között melyik napon halt meg a költő. (Kőszegi Ábel könyvében november 8-ára teszi Radnóti és társai halálának időpontját.) A filmben pedig többek közt arról beszélt, hogy mit tudunk azokról a tisztekről, akik feleltek a munkaszolgálatosokért. Ki volt köztük köztudottan embertelen.
Breczner Barbara hegedűművész és Breinich Beáta operaénekes
Fotó: MH/Török Péter
Rengeteg archív kép és persze számos versrészlet idézte fel az összművészeti produkcióban a költő és Fanni szerelmét. Láttuk a kivetítőn a híres Bori noteszt, amelybe a Razglednicák íródtak és még három vers. Az egyes bejátszások közt megzenésített versek, zenerészletek, vers- és naplóidézetek hangzottak el.
Az esten KirkósaTünde és Breczner Barabara zenélt, a zeneszerző Faragó Béla, aki számos filmhez, rádiójátékhoz és színházi előadáshoz készített már korábban zenét.
Más megzenésítések mellett a Kaláka együttes Éjszaka című dalát, illetve Szabó Balázs bandájának Bájolóját is elénekelte Breinich Beáta operaénekes.
Utóbbi énekelt vers azért is különösen érdekes, mert a kétezres évek idején a Petőfi Rádióban ez dal vezette el Radnótihoz az egyébként a popzenére és a rapre nyitott akkori fiatal nemzedéket.
Vecsei H. Miklós előadásában versrészleteket halhattak a jelenlevők. A színművész időnként kizengette a hexametereket, ahogy a versolvasó is megteszi, amikor saját magának, a saját kedvére olvas, és gyönyörködni akar az antik metrumokban, vagy átélni azt a csodát, ahogy egy magyar költő spondeusokat és daktilusokat szegez a halállal és a kegyetlenséggel szembe.
Jászter Beáta a multimédiás Radnóti-est egyik fellépője
Fotó: MH/Török Péter
Az abdai tömegsírt, amelyben huszonegy társával feküdt a költő, 1945 nyarán hantolták ki. Radnótié volt a 12-es számú tetem. És erről is akad archív fotó, amit láthattunk a vásznon.
A költő zsebében sárosan, elázva megtalálták a Bori noteszt is. Igaz, addigra egy rabtársa már elvitte Temesvárra a lemásolt verseket, és azok meg is jelentek a Magyar Szóban.
Vecsei H. Miklós kizengette a hexametereket
Fotó: MH/Török Péter
Egyszerű faládában hazaszállították a testet, és Fanni eltemethette. Az előadás képsorain Radnóti sírja is látható egy kis sárga virággal, amely a kövek közül is kinőtt.
A Fórum Kiadó gondozásában 2021-ben újra kiadták Kőszegi Ábel Töredék című könyvét, amelyet a helyszínen meg lehetett vásárolni.
