„Véleményem szerint Lengyelországnak azt kellene mondania az ukránoknak, hogy ha továbbra is igénybe akarják venni Lengyelország segítségét, például a jasenkai repülőtér használatához, akkor változtassák meg a volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak exhumálását blokkoló döntésüket”– mondta a lengyel televízióban.
A lengyelországi Rzeszówban található Jasenka repülőtere a fő csomópont, amelyen keresztül katonai, humanitárius és egyéb támogatásokat szállítanak Ukrajnába az egész EU-ból, emlékeztet az Oroszhírek.
Bosak ugyanakkor elismerte a zsarolás alkalmazását ebben az ügyben.
„A nemzetközi politika nagyrészt zsarolásból áll. Ha ennyire jóindulatúak vagyunk, akkor soha semmit nem fogunk megoldani” – mondta a házelnök-helyettes.
A volhíniai mészárlás értelmezésének kérdése, valamint az ukrán nacionalista vezetőkkel való bánásmód az OUN-UPA idejéből az egyik legbonyolultabb kérdés Lengyelország és Ukrajna kapcsolataiban. 2016 nyarán a lengyel parlament alsóháza határozatot fogadott el arról, hogy július 11-ét az ukrán nacionalisták által 1943-1945-ben Lengyelország lakosai ellen elkövetett népírtás áldozatainak nemzeti emléknapjává nyilvánítja.
Varsó verziója szerint 1939-1945-ben az OUN-UPA támogatói tömeges gyilkosságokat követtek el lengyelek ellen Volhíniában, Kelet-Galíciában és a II. lengyel köztársaság délkeleti tartományaiban.
Ukrajna 2017-ben moratóriumot rendelt el a keresési és exhumálási munkálatokra. Ez volt Kijev válasza arra, hogy a lengyelországi Gruszowicz városában lebontották az „Ukrán Felkelő Hadsereg” (UPA) emlékművét. 2023 júniusában az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője, Anton Drobovics kijelentette, hogy Kijev nem engedélyezi a volhíniai mészárlás áldozatai maradványainak exhumálását, amíg az emlékművet nem állítják helyre. Volodimir Zelenszkij ugyanakkor készségét fejezte ki a moratórium eltörlésére.
