Az elmúlt öt év nagy érdeklődést kiváltó rendezvényei után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) november 6-án ismét megrendezte a környezeti fenntarthatóság pénzügyi hatásait megvitató szakmai konferenciáját. Az idei esemény – amely az MNB YouTube-csatornáján megtekinthető – a biodiverzitás megőrzéséről és annak fókuszba emeléséről szól a gazdasági folyamatok, a vállalatok és különböző intézmények mindennapi működése kapcsán. A konferencia e témakör átgondolására teremtett lehetőséget, segítve az ismeretek bővítését és munkakapcsolatok kialakítását is az érintettek számára.
Áder János, Magyarország volt köztársasági elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány elnöke az esemény kiemelt vendégeként köszöntötte a résztvevőket.
A globális Biológiai Sokféleség Egyezménye (CBD) a kormányok és az egész társadalom cselekvésére, vezetői fellépésére szólít fel a biológiai sokféleség elvesztésének megállítása és visszafordítása érdekében. Egy közös vízió, küldetés, cél felé kell haladnunk – nyomatékosította Kandrács Csaba, az MNB alelnöke a konferencia megnyitásaként.
Sylvie Goulard, a Banque de France korábbi alelnöke, a biodiverzitási kreditekkel foglalkozó nemzetközi tanácsadó testület társelnöke videóüzenetében rámutatott arra, hogy azonnal cselekednünk kell a biodiverzitás megőrzéséért.
A délelőtt folyamán izgalmas kerekasztal-beszélgetést hallhattunk arról, hogy a zöldpénzügyi trendek hogyan változnak a biodiverzitás témájának fontossága mentén. Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank mellett a befektetési éra is képviseltette magát.
Az előadók között az MNB vezetői mellett jelen voltak a tevékenységük „zöldítésében” élen járó hazai és külföldi piaci szereplők éppúgy, mint neves hazai és nemzetközi, fenntarthatósággal foglalkozó intézetek képviselői.
A konferencián átadták a pénzügyi szervezeteknek szóló Zöldpénzügyi Intézményi és Zöldtudományos díjakat. A Zöld Bank díjat idén a Raiffeisen Bank Zrt. nyerte el. A Zöldbiztosító és -pénztár díjat az Allianz Hungária Biztosító Zrt. kapta, a Zöldbefektetési Alapkezelő díjjal pedig az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek a fenntarthatóságért végzett tevékenységét ismerték el.
A Zöldpénzügyi Tudományos nagydíjat idén Popp József, a Neumann János Egyetem professzora, az MTA levelező tagja kapta. A Zöldpénzügyi Tudományos Talentum díjat 2024-ben Muth Dániel, a HUN-REN Közgazdasági és Regionális Tudományi Központ Világgazdasági Intézetének külső munkatársa, a Vrije Universiteit Amsterdam posztdoktori tudományos munkatársa vehette át.
A Zöldpénzügyi tudományos kutatási kezdeményezés negyedik kiírásakor a zsűri döntése alapján négy kutatási terv nyert pályázati díjat. E kategória első helyezését Gyura Gábor, a European University Institute adjunktusa és Kiss Paszkál, a Károli Gáspár Református Egyetem docense nyerte el közös kutatási tervével, amely a nyugdíj-megtakarításokkal kapcsolatos lakossági fenntartható pénzügyi vezérlőkre vonatkozik. A kutatási kezdeményezés második helyét Bethlendi András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense, a Pénzügyek Tanszék vezetője és Mérő Katalin, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyek Tanszék docense érdemelte ki a pénzügyi közvetítő rendszer regionális strukturális sajátosságaira koncentráló kutatási tervével. E kategória harmadik helyezettje Kutasi Gábor, Czeczeli Vivien és Marton Ádám kutatási terve lett. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói a zöldadók szerepét a gazdasági növekedés és az antiinflációs politika felől közelítették meg. A kutatási kezdeményezés Különdíját Bodó Regina, a Szegedi Tudományegyem PhD hallgatója és Zanócz Anett, a Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója nyerte el a nagyvállalatok fenntarthatósági közzétételét vizsgáló kutatási tervével.
Az idei, a korábbiaktól eltérő, formabontó konferencián az MNB még az eddiginél is nagyobb súlyt fektetett arra, hogy a tanácskozás a lehető legkisebb ökológiai lábnyommal valósuljon meg. Az újítások közé tartozott egy felsővezetői körinterjú is, amely során a hazai vállalatok vezetői megvitathatták, hogyan építik be munkájukba a biodiverzitási kockázatokat és lehetőségeket. Ezenkívül a résztvevők a World Café módszer alapján kiscsoportos kerekasztal-beszélgetéseken is megoszthatták tudásukat és tapasztalataikat, amellyel a konferencia egész közönsége kiaknázhatta az interaktív tudásmegosztás lehetőségét.
