Hankó Balázs úgy fogalmazott, hogy a magyar felsőoktatás vonzó, ezt jelzi többek között az, hogy immár második éve több mint százezren nyertek felvételt a magyar felsőoktatásba, és minden második diák vidéki egyetemen kezdi meg tanulmányait. Hozzátette, hogy a harminc év felett jelentkezők száma megduplázódott az elmúlt években.
A miniszter kiemelte, hogy 44 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnök-, informatika-, agrár-, orvos-, egészségtudomány és a tanár-tanító képzésre felvettek száma, ez utóbbi lett a második legnépszerűbb képzés.
Hozzátette, hogy ezek a területek a magyar gazdaság szempontjából kiemelt jelentőségűnek számítanak. Emlékeztetett rá, hogy Magyarországon 21 felsőoktatási intézményben történt meg a modellváltás, amely kiszámítható és rugalmas működést biztosít.
Kiemelte, hogy az intézményekben megvalósul az autonómia, az egyetemek maguk rendelkezhetnek az oktatásukról, a kutatásukról és az egyetemet irányító és fenntartó szervezet pedig független lett a magyar államtól.
Hozzátette, hogy a finanszírozást a teljesítménnyel összefüggésben megduplázták, ezzel a pénzügyi autonómia is kiteljesedett.
Az Európai Egyetemi Szövetség vagy a brüsszeli bürokraták nem vizsgálták a magyar egyetemek pénzügyi, oktatási, kutatási autonómiáját, illetve a szervezet és a munkavállalók autonómiáját – emelte ki a miniszter.
A modellváltó intézmények sikerét mutatja az is, hogy harminc százalékkal nőtt a magyar publikációs teljesítmény – mondta.
Hangsúlyozta, hogy tíz százalékkal emelkedett azon publikációk száma, amelyek a világ lapjainak legjobb tíz százalékában jelentek meg. Kitért arra is, hogy erősödött a gazdasági együttműködés és az egyetemek segítik a vidéki Magyarország erősödését.
Hankó Balázs emlékeztetett arra is, hogy öt évvel ezelőtt hét, most pedig már tizenkét magyar egyetem szerepel a világ legjobbjainak öt százalékában, a Semmelweis Egyetem pedig a világ legjobbjainak egy százalékában is jelen van.
Ha nem lenne „brüsszeli faktor” a nemzetközi rangsorokban, akkor a Semmelweis Egyetem a világ legjobb száz egyeteme között lenne – jegyezte meg.
Hozzátette, hogy a brüsszeli faktor az a reputáció, vagyis az, hogy meghatározó szereplők mit mondanak a magyar egyetemekről. Ebben Brüsszel szándékosan akadályozza a magyar egyetemeket – mondta.
Brüsszel ellenérdekelt a magyar fiatalok és a magyar nemzet sikerében – hangoztatta beszédében. Mint mondta, a magyar kormány ezzel szemben kiáll a fiatalokért és az egyetemekért.
Példaként említette, hogy elindították a Pannónia-programot, amelynek segítségével háromezer diák tanulhat külföldi egyetemeken. A kutatók pedig a Horizont programban a világ vezető kutatóival működhetnek együtt.
Megjegyezte azt is, hogy hat magyar egyetem perben áll Brüsszellel, mert igaztalan, jogszerűtlen az, amit a felsőoktatásról mondanak. A felsőoktatást érintő tervekről elmondta, hogy azok között szerepel a kollégiumi struktúra fejlesztése, a gyakorlatorientált képzés erősítése és a mentorálás fejlesztése.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet vezetője az általuk végzett kutatásról elmondta, hogy azt kifejezetten a modellváltó egyetemek hallgatói között végezték, nyolcezer diákot kérdeztek meg.
A kutatás azt bizonyította, hogy a modellváltott egyetemen tanuló hallgatók többségében elégedettek és kifejezetten javulást látnak – összegezte az eredményeket. Ismertette, hogy a hallgatók 80 százaléka elégedett az oktatási infrastruktúrával, és 77 százaléka a tanulmányi ügyintézéssel. Az oktatás színvonalával a megkérdezett diákok 62 százaléka elégedett, 24 százalék közepesre értékelte és 14 százalék borúlátó a kérdésben.
A kollégiumban lakók 73 százaléka elégedett az ott tapasztaltakkal – közölte. A kutató beszámolt arról is, hogy egy másik országos felmérés szerint a megkérdezetettek 69 százaléka nem ért egyet az Európai Bizottság azon döntésével, hogy az Erasmus-programból kizárták a modellváltott egyetemek hallgatóit.
