Pocsééék?

Szerdán kiderült, hogy Dunald Trump fényes győzelmet aratva újból az Egyesült Államok elnöke lesz. Úgy is lehet mondani, hogy földbe döngölte Kamala Harrist, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatók hosszú ideje Trumpot igyekeztek földbe döngölni, hogy ezzel a félrevezető tájékoztatással szavazókat szerezzenek a leendő „győztes” javára, mert ugye az emberek szeretnek a győztesre szavazni. Lehet, hogy a Pulaik, Záveczek, Hannok szintén tőlük tanulták a tudományt, rendszeresen arról hallani, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter már megelőzték a Fideszt. Aki persze tud a sorok között olvasni, az erre csak mosolyog. A Trump-győzelemnél nagyobb maflást nem kaphattak volna ezek a lélekpusztító politikai szervezetek – csupán hatmillió szavazattal tévedtek –, amelyek nem közvéleményt kutatnak, hanem a bizonytalan szavazókat akarják abba az irányba állítani, ami az érdekeiknek megfelelő. Következésképpen a kisebbség érdekeit szolgálták, amibe ők is beletartoznak, hogy jól fizető megrendeléseket kapjanak a kormánytól és a hozzá tartozó szervektől, amiből jól élnek, míg a többség egyáltalán nem. Sőt retteg az illegális bevándorló miatti bűnözéstől, az életveszélyessé váló közbiztonságtól. Ezt konzerválta volna, ha marad a régi rendszer Amerikában. De nem maradt.

Orbán Viktor, aki a választás előtti napokban bátran kijelentette, hogy Trump fog győzni, így jellemezte a sikert: „Fényes győzelmet látok. A nyugati politikatörténet talán legnagyobb visszatérését. Hatalmas küzdelmet. Börtönnel fenyegették, elvették a vagyonát, meg akarták ölni, szembefordult vele a teljes médiavilág Amerikában, és mégis győzött.” A dolog drámai, és pontosan így volt. Emlékszünk, amikor egyenes tévéadásban követtek el merényletet ellene, és csupán millimétereken múlt, hogy nem csak a fülcimpáját sebesítette meg a golyó. Csak az elnök véres öklét láthattuk, amint jelezte, megyünk tovább, harcolunk a győzelemért. Orbán így folytatta: „Ez mindenkinek, aki hisz az akaratban, a küzdelemben, a kitartásban, nagy biztatást jelent. A világnak pedig a béke reményét. Az év elején abban bíztunk, hogy a nyugati világban többségben lesznek a békepárti erők. És legyőzzük a háborúpártiakat. Erre most óriási esély van. S ha így történik, akkor meglódulhat a gazdaság, és az amerikai–magyar kapcsolatok is visszatérhetnek a régi aranykorba. Számos tervünk van, amelyet Donald Trump elnök úrral a következő évben végre tudunk hajtani.”

Voltaképpen élmény, lelket felszabadító érzés a győzelmet megélni, a miniszterelnök értékelését olvasni. Ennek alapján ugyanis a magyar embereknek van okuk bizakodásra. Hogy az a fejlődés, az az életszínvonal-emelkedés, ami az elmúlt években lezajlott Magyarországon, az még nagyobb ütemben folytatódjon, és Trump győzelme hozzásegíthet bennünket például a béremelkedéshez is, hogy az átlagbér hamarosan elérje a bruttó egymillió forintot.

Ez az, ami nagyon nem tetszik Gyurcsánynak. Ő ugyanis kissé sírós, nyafogó videóban foglalta össze a számára szomorú gondolatait az amerikai elnökválasztásról. Természetesen ennek örülni kell, mert már ezerszer bebizonyosodott, hogy ami a jó Gyurcsánynak, az nagyon rossz a magyaroknak. Azt mondja: „Amerika ezzel az elnökkel, ezzel a magatartással nem jobb, hanem pocsékabb világot fog csinálni. Ennél sokkal több, igazabb együttműködés kell emberek, népek, nemzetek között. Trump épp az ellenkezőjét csinálja.”

Nyilván nem mondok újat az olvasónak, hogy Gyurcsány ezúttal is úgy hangol a rosszkedv, a pesszimizmus irányába – aki hajlandó őt meghallgatni, szerencsére már egyre kevesebben –, hogy hazudik. Azt mondja, hogy sokkal több, igazabb együttműködés kell emberek, népek, nemzetek között.

Mi van, tessék mondani?

Gyurcsány és az egész ellenzék nem győzi a kormány szuverenista politikáját támadni. Az Európai Unióval együtt azt szeretné, ha nem a tagállamok erős szövetsége alkotná az uniót, hanem egy föderalista, globális, egy központból irányítható erő. Az Európai Egyesült Államok-féle konglomerátum jönne létre. Magyar Péter kedvesen bele is mondta a magyarok szemébe, hogy a szuverenitásunkból csak egy picit kéne leadnunk, s akkor Gyurcsány meg az unió boldog lenne.

Tudjuk jól, amiről egy ország önként lemond, az többé nem lesz az övé soha. Aki ilyenkor a haza érdekeiről beszél, az hazudik, az ki akar szúrni a magyarokkal.

Adjunk hálát az égnek, hogy Trump győzelme ezt megakadályozta! Hogy Trump és Orbán jó barátok.

A szerző újságíró

Elolvasom a cikket