A magyar elnökségnek kezdettől fogva ismert célkitűzése volt az Európai Unió globális versenyképességének növelése. Az azonban nem volt nyilvánvaló, hogy a magyar elnökség kezdeményezésére az uniós vezetők olyan paktumot hoznak tető alá Budapesten, amely hazánk markáns zöldpolitikai elköteleződését is jelzi.
A megállapodás 3. pontja rögzíti, hogy a dekarbonizációs célok elérése érdekében új iparpolitikára van szükség, amely minőségi munkahelyeket teremt és versenyképességet növel.
A nyilatkozat 7. pontja a klímasemlegesség mellett 2050-re energiafüggetlenséget és egy új energiauniót irányoz elő. Az egyes országok energiapiacainak összekapcsolását ígéri annak érdekében, hogy a vállalkozások és a lakosság tiszta, megfizethető és karbonmentes energiához jussanak.
A dokumentum 8. pontja a körforgásos gazdaság jelentőségét hangsúlyozza, ösztönzi a kritikus és stratégiailag fontos, másodlagos nyersanyagok kinyerését és belső uniós piacuk megteremtését.
Az egyezmény 12. pontja a gazdák helyzetének javítása mellett a fenntartható és ellenálló agrárium mellett tör lándzsát.
Magyarországgal kapcsolatban többször elhangzott, hogy diplomáciailag elszigetelt, valamint, hogy nem kezeli elsődlegességként a közösségi klímapolitikai célok elérését. A Klímapolitikai Intézet értékelése szerint a Budapesti Nyilatkozat a fenti két politikai állításra egyszerre cáfolt rá.
A nyilatkozat szövegéből örvendetes módon kitűnik a technológiasemlegesség elve, ugyanis nem zöld- vagy megújuló, hanem tiszta energiáról és karbonmentes energia-előállításról van szó benne. Vagyis az uniós vezetők konszenzusa szerint a gazdasági és társadalmi versenyképesség és a klímapolitikai célok együttes eléréséhez nem nélkülözhető a nukleáris energia sem.
A paktum további jellemzője, hogy – az USA-hoz és Kínához hasonlóan – nem kizárólag éghajlatváltozási, hanem társadalmi és gazdasági szempontból is foglalkozik a fenntarthatósággal. A világ vezető két hatalmának stratégiájával szemben az Európai Unió eddig többnyire zöld ideológiai alapon foglalkozott a klímaváltozással. A Klímapolitikai Intézet álláspontja szerint a Budapesti Nyilatkozat az első olyan uniós dokumentum, amely egyensúlyba hozza a környezeti érdeket az uniós vállalkozások gazdasági érdekével és az állampolgárok szociális érdekeivel. Felismeri, hogy ezen érdekek érvényesítését nem egymás kárára, hanem egymás javára kell megvalósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
