MH/ MTI
2024. november 13. szerda. 14:23
Jelenleg a fosszilis tüzelőanyagoknak még nincs alternatívájuk. A megújuló energiaforrások mellett minden rendelkezésre álló technológiát használnunk kell, tehát földgázt, bioüzemanyagot, vízenergiát és a szén-dioxid-leválasztás és –tárolás technikáját is – mondta Meloni.
Horvátország elkötelezett energiarendszerének dekarbonizációja és a zöldátállás felgyorsítása mellett – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök. Felszólalásában kitért arra, hogy 2022-ben a horvát energiafelhasználás 29,5 százalékát megújuló energiaforrásokból fedezték, és ez az arány folyamatosan emelkedik. A cél az, hogy 2030-ra elérjék a 42,5 százalékot zöld hidrogént és geotermikus energiát előállító projektek segítségével.
Plenkovic hangsúlyozta, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elhagyása nemcsak a bolygó és a klíma szempontjából előnyös, hanem gazdasági szükségszerűség is, hiszen a Nemzetközi Energiaügynökség is arra figyelmeztet, hogy a szén- és olajkiteremlés hamarosan hanyatlásnak indulhat. A horvát kormányfő azt is kiemelte, hogy országának erőfeszítései azt bizonyítják: a gazdasági növekedés és a felelős környezetvédelem nem zárja ki egymást.
Petr Fiala cseh kormányfő országának pozitív tapasztalatait osztotta meg az atomenergiával kapcsolatban, és reményét fejezte ki, hogy a nukleáris energia hasznosítása egyre népszerűbbé válik majd világszerte.
Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő elmondta: Európának oda kell figyelnie arra, hogy több erőforrást biztosítson a korábban nem tapasztalt, váratlan időjárási jelenségek következményeinek kezelésére. „Nem koncentrálhatunk annyira a karbonsemlegesség elérésére kitűzött 2050-re, hogy közben megfeledkezünk 2024-ről” – fogalmazott a görög vezető.
Micotákisz kiemelte, hogy Görögország – a szél- és napenergiára támaszkodva – 2014 óta megkétszerezte a megújuló forrásokból előállított energia mennyiségét, amely ma már az energiatermelés mintegy felét teszi ki, és országa arra készül, hogy 2028-ra bezárja az összes szénerőművét. Hozzátette ugyanakkor, hogy Görögországnak komoly gondokat okozott az utóbbi években a globális felmelegedéshez köthető árvizek és erdőtüzek utáni helyreállítás finanszírozása.
Sína Anszári iráni alelnök reményét fejezte ki, hogy a nemzetközi közösség politikai megfontolások és diszkrimináció nélkül elősegíti majd a technológiák átadását és a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést, és feloldja az Irán ellen érvényben levő egyoldalú szankciókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kialakult klímahelyzet néhány fejlett ország gazdaságpolitikájának a következménye, a fejlődő országokat viszont nem szabad megfosztani a fejlődéshez való joguktól olyasmi miatt, amit mások követtek el.
Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár arról beszélt, hogy ökológiai adósság áll fenn, különösen a Globális Észak és a Globális Dél között a kereskedelmi egyensúlytalanságok és a természeti erőforrások hosszú ideje tartó aránytalan kiaknázása miatt. Ebből adódóan olyan új nemzetközi pénzügyi szerkezetre van szükség, amely emberközpontú és a méltányosságon, az igazságosságon és a szolidaritáson alapul.
Edi Rama albán miniszterelnök felszólalásában elmesélte, hogy előző nap a bakui konferencián részt vevő állam- és kormányfőknek fenntartott, kényelmesen berendezett társalgóban a politikai vezetők beszédét sugárzó televízió elnémított képernyőjét figyelte. Eközben az jutott az eszébe, hogy az emberek itt esznek, isznak, beszélgetnek és közös fotókat készítenek, miközben a háttérben a képernyőkön folyamatosan mennek egymás után a világ vezetőinek hangtalan beszédei. „Nekem úgy tűnik, pontosan ugyanez történik a való világban is. Az élet folyik a régi bevett szokások szerint, miközben a klímaváltozással kapcsolatos nemes gondolatokkal teli beszédeink nem változtatnak semmin” – jelentette ki Edi Rama.
