Rutte október elején lépett hivatalba a NATO főtitkáraként, Jens Stoltenberg utódjaként. Első beszédében azt mondta, hogy Ukrajnának helyet kell kapnia a szövetségben, és a Kijevnek nyújtott segélyek növelését is az új posztján betöltendő prioritásai közé sorolta. Emmanuel Macron franciaelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján múlt kedden Rutte azt mondta, hogy az EU-nakés az Egyesült Államoknak együttesen „meg kell erősítenie a hosszú távú támogatás iránti elkötelezettségét”, és többet kell tennie Ukrajna harcképességének biztosítása érdekében, megadva neki a szükséges segítséget ahhoz, hogy „megváltoztassa a konfliktus pályáját”.
Az Egyesült Államok 9,3 milliárd dolláros támogatásban állapodott meg Ukrajnával.
„Ez egy hivatalos nyilatkozat, ez egy felhívás, nem a helyzet deeszkalációjára, nem béketárgyalásokra vagy a helyzet megoldásának politikai és diplomáciai módjára. Ez egy felhívás a vérfürdő folytatására” – mondta Zaharova egy tájékoztatón.
Rutte az Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel Brüsszelben folytatott megbeszélésen azt mondta, hogy a szövetségeseknek biztosítaniuk kell, hogy Ukrajna képes legyen „tovább harcolni”.
Oroszország többször rámutatott, hogy a Nyugat, élén az Egyesült Államokkal, folyamatosan fegyvereket pumpál Kijevbe, ezzel meghosszabbítva a konfliktust, és arról is tárgyalnak, hogy Ukrajnának engedélyezzék, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel csapást mérjen Oroszországra. Moszkva figyelmeztetett, hogy a nyugati országok közvetlen bevonása az ukrajnai konfliktusba megváltoztatná annak lényegét.
