2024. november 14. csütörtök. 7:4
Éberség, bajtársak, éberség. Nem mondunk elvtársakat, az az időszak már mögöttünk van, kell valami politikailag korrekt szó az azonos nézeteket valló emberek egymás közötti megszólítására, persze. Mivel mi nem vagyunk mindannyian egymás közöttiek, ezért azokat illetjük a bajtárs szóval, akik régi-új falkákban figyelnek, mindenre, ami szerintük gyanús.
A bajtársak ébersége lankadatlan. Azokban a napokban, amikor a világ bajtársainak figyelmét rendesen megosztotta az amerikai választás, meg a budapesti uniós csúcstalálkozó, egy német újság, nevezetesen a Bild arról számolt be, hogy hallatlan skandalum történt Budapesten. Ez, mondjuk, nem újság, bizonyos német bajtárs-elvtársak számára ma is szinte minden gyanús, ami a magyar fővárosban történik. Ott lopakodik a fasizmus a Váci utcában, de főleg a Városligetben. Illetve nem is sunyítanak a náci gazemberek, ország-világ előtt közhírré teszik azt a fényképet, ami a haladó német bajtársak szemébe vágja a leplezetlen fasizmust.
Először tehát a Bild számolt be arról, hogy tizennyolc szászországi rendőrtiszti főiskolai hallgató neonáci-gyanús ujjtartást mutatott Budapest zöld szívében a Néprajzi Múzeum tetején. A derék rendőrjelöltek tanulmányútra érkeztek ide. Ez már önmagában gyanút kelthetett, mit keresnek ők ebben a diktatúrában, ahol kerítéssel zárták le a szabad utat a kedves migránsok előtt, ahol – legalábbis a haladó szellemű, féktelenül demokratikus nyugat-európai szakértők szerint – üldözik a másságot. A szexuálisat. Arról nem is beszélve, hogy amikor az egyetlen igaz utat kijelölő liberális észkombájnok tetőtől talpig ukrán zászlóba öltöztek, és mozgalmi dalokkal éltetik a háborút, a magyarok többsége a fegyverszünetről és a békéről beszél.
Menjünk közelebb, vizsgáljuk meg alaposabban, hogy micsoda hallatlan botrányra vetemedtek a német rendőrjelöltek. Mind a tizennyolcan ott feszítenek a fényképen, és a szakértők szerint ujjtartásuk vitathatatlanul a neonáci társaságokban ismert a fehér felsőbbrendűséget, a fehér erőt (White Power) jelentő ujjtartást sugallja a csoportképen. Ezt sugallja. A gesztus ugyanis egyértelműsíti, hogy merev középső, gyűrűs és kisujjuk a w-t, kört formáló mutató és hüvelykujjuk pedig egy p betűt alakít. Botrányos. Annyira, hogy a rendőrtiszti főiskola belső vizsgálatot folytat az ügyben. A szászországi intézmény szóvivője arról beszélt, a botránylabdát tovább gurigázó Spiegelnek, hogy a fotó súlyos vádakat alapozhat meg, amennyiben hallgatóik valóban neonácik, az akár büntető eljáráshoz is vezethet.
A bajtársak tehát éberek. Világosan és határozottan a világ tudomására kell hozni, hogy Európában senki, sehol, a leendő rendőrök meg aztán főleg nem mutogathatnak felelőtlenül semmit. Itt aztán nincs helye mellébeszélésnek, még akkor sem, ha a szász rendőrtanoncok Budapesten ezzel a jellel éppenséggel a szászországi főiskolai rendőrképzés idén ünnepelt harmincadik évfordulójáról emlékeznek meg. Azt meg ne is gondoljuk bele ebbe a nagyon gyanús fényképezkedésbe, hogy a rendőrjelölteket elvarázsolta Budapest, a Városliget, meg a Néprajzi Múzeum, és a búvárok körében elterjedt, rendben létüket jelző ok-t mutattak.
Éberség, bajtársak! Azért nem ártana azt is észrevenni, hogy az Európai Parlamentben köztörvényes ügyekben elítélt bűnözők is ülnek. Mint például az éppen Budapesten nevet szerzett olasz Ilaria Salis. Vagy ő az éber bajtársak szemében egyszerűen antifasiszta hős?
A szerző író
