Az Egyesült Államok és szövetségesei 2022 óta több százmilliárd dollár értékben juttattak pénzt, fegyvereket, felszerelést és lőszert Ukrajnának, miközben ragaszkodtak ahhoz, hogy nem voltak közvetlen résztvevői az ellenségeskedéseknek.
Több európai országban most „csendes, de növekvő elmozdulás” zajlik egy olyan tűzszünet irányába, amely Oroszországnak meghagyná az Ukrajna által követelt területek egy részét, miközben Kijevnek valamiféle biztonsági garanciákat adna – jelentette szerdán a Post.
A zárt ajtók mögött zajló megbeszéléseket a lap szerint az Ukrajna számára „sivár” harctéri helyzet és az a kilátás táplálta, hogy az amerikai finanszírozás elapad, amikor a megválasztott elnök, Donald Trump januárban hivatalba lép. Miközben a Kijevet támogató nyilvános nyilatkozatok továbbra is folytatódnak, egyes országok a béketárgyalások „alapjait” akarják lerakni – mondta tíz jelenlegi és volt uniós és NATO-diplomata a lapnak.
Az egyik elképzelés, amely a jelentések szerint körbejár, az, hogy Oroszország megtartaná a jelenleg általa ellenőrzött területeket, míg Ukrajna nyugati békefenntartókat vagy más biztonsági garanciákat kapna, de NATO-tagságot nem.
„Ez már biztosan nem marginális” – mondta egy névtelenül nyilatkozó nyugati tisztviselő a Postnak, míg egy magas rangú NATO-tisztviselő szerint azokat, akik ilyen »területet a békéért« javaslatokat tesznek, már nem » égetnék el gyakorlatilag máglyán «, mint a múltban.
Az európai NATO-tagok között „a szürke ötven árnyalata létezik” azzal kapcsolatban, hogy a békeegyezmény hogyan nézhetne ki, mondta Camille Grand, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa a Postnak. Közben senki sem tudja, hogy Trump mit fog javasolni, amint beiktatják.
