MH/MTI
2024. november 14. csütörtök. 19:06
Gulyás Balázs felidézte: a magyar kutatási hálózat 1949-ben alakult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) égisze alatt, 2019-ben a kormány elválasztotta az MTA-tól, hasonlóképpen sok más európai, vagy délkelet-ázsiai kutatási hálózathoz.
Kitért arra, hogy a Magyar Kutatási Hálózathoz 49 kutatóintézet tartozik és mintegy 6000 munkatársuk közül 3700 főállású kutató. „Mi vagyunk a magyar kutatási ökoszisztéma zászlóshajója, hiszen a legnagyobb koncentrációban nálunk vannak minden tudományterületet lefedő kutatók” – mondta.
Kiemelte: a vezetés rendszeresen találkozik a kutatókkal, valamint a főigazgatókkal, igazgatókkal a jövő stratégiájának meghatározása érdekében.
Elmondta: Európa a világban hátrányba került Ázsiával és Észak-Amerikával szemben versenyképesség szempontjából. Ez nemcsak a gazdasági, hanem a tudományos, kutatási és kulturális versenyképességet is érinti – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt héten az Európai Tanács határozott arról, hogy Európában javítani kell a gazdaság és ezen belül a tudomány versenyképességét is. Magyarországon nem maradhatunk el ettől az európai koncepciótól, számunkra is fontos, hogy tudományos versenyképességünket az ország gazdasági versenyképességének javítása érdekében növelni tudjuk – hangsúlyozta.
Mindehhez meg kell újítanunk a magyar kutatási ökoszisztéma zászlóshajóját, amely a Magyar Kutatási Hálózat, a HUN-REN – emelte ki.
Ez a megújulás zajlik jelenleg, annak érdekében, hogy kutatásaink társadalmi hasznosulása kiteljesedjen, és a magyar állampolgárok, akik a kutatásokat fizetik az adójukból, a lehető legtöbbet kapják vissza a magyar kutatók teljesítményéből – mondta.
A magyar kutatók teljesítményét, a diákok versenyeredményeit méltatva kiemelte: nem árt az alapoktól megérteni, hogy mi van a kezünkben. Ez történt az elmúlt évben a Magyar Kutatási Hálózatnál, amikor egy kutatókból álló nemzetközi csapat tudományos szempontból átvilágította a hálózatot, emellett egy belső átvilágítás is megtörtént, többek között pénzügyi és strukturális szempontból – tette hozzá.
Ez azt mutatja, hogy kiváló kutatóink, kutatócsoportjaink vannak, de teljesítményük a kutatási hálózat elavult struktúrájánál, működési mechanizmusainál fogva nem tud kiteljesedni – mondta, kiemelve: az a teljesítmény, amire a magyar kutatási hálózat kutatóközössége képes, nem jelenik meg abban a formában, amelyben megjelenhetne.
Példaként említette, hogy összehasonlítva hasonló nemzetközi kutatási hálózatokkal, vannak olyanok, amelyek egységnyi pénzből sokkal nagyobb kutatási teljesítményt, illetve társadalmi hatást tudnak elérni.
Az okok között említette, hogy jelenleg adminisztratív terhek is nyomasztják a kutatókat, így nem tudják a kutatásokat teljes intenzitással végezni. Kiemelte: céljuk, a mostani működés áttekintése után a megújulás, azért, hogy a kutatók a legjobb teljesítményt nyújtsák.
