A templomot, amelyet nahuatl nyelven Huēyi Teōcallinek neveztek, Huitzilopochtlinek, a háború urának, illetve Tlalocnak, az eső és a földművelés istenének szenteltek – írja az ng.24.hu.
A komplexumot a spanyol hódítás után nagyrészt lerombolták, anyagát újrahasznosították.
Az INAH szerint a helyszínen talált gyermekeket Tlaloc számára áldozták fel, az őslakosok így próbáltak véget vetni a Mexikói-medencét az 1450-es években sújtó súlyos szárazságnak.
Az áldozatok többnyire 2 és 7 év közötti fiúk voltak, akiket egy kőládába helyeztek. A gyermekek némelyikét tárgyi áldozatokkal, például nyaklánccal vagy kőgyönggyel temették el. További áldozatokat a kőláda fölé helyeztek, itt a régészek kék pigmentréteget és kapcsolódó felajánlásokat, például tengeri állatokat, madarakat és szobrocskákat találtak.
A kutatók geológiai adatokkal való összekapcsolás után állapították meg, hogy 1452 és 1454 között nagymértékű szárazság sújtotta a térséget, ez pedig összhangban van a Templo Mayor érintett szakaszának építésével. Ekkor I. Moctezuma volt az aztékok uralkodója.
„Minden jel arra utal, hogy a nyár eleji aszályok a kánikulai napok előtt befolyásolták a növények csírázását, növekedését és virágzását, míg az őszi fagyok a kukoricát támadták meg, mielőtt az beérett volna. Így a két jelenség együttes fellépése tönkretette a termést, és elhúzódó éhínséghelyzetekhez vezetett” – mondta López Luján, az INAH munkatársa. Úgy tűnik, a korabeliek bonyolult szertartásokkal próbáltak megküzdeni a környezeti kihívásokkal.
