Oroszország háborús gazdasága hosszú távon – vagy legalábbis a vártnál hosszabb ideig – képes viselni a háború terheit. Egy közgazdászokból álló csoport nincs meggyőződve arról, hogy Oroszország a közeljövőben recesszióba süllyed – figyelmeztetett a lap.
A Európai Stratégiai Elemzések Központjánál (CASE) ehelyett úgy látják: Oroszország gazdasági teljesítőképessége „szinte kizárja egy belső tényezők által okozott súlyos válság kialakulásának esélyét legalább három-öt éves távlatban”.
A tanulmány szembemegy azokkal a vélekedésekkel, amelyek szerint már jövőre bekövetkezik egy orosz válság a lassuló energiakereskedelem és dollárhiány miatt. Ebből indulnak ki valószínűleg Donald Trump tanácsadói is, akik úgy vélik, Moszkvát békére lehet kényszeríteni.
A CASE elemzői viszont arra figyelmeztetnek: bár Moszkva garantáltan szembesül majd valamikor a kihívásokkal, a nehézségeket nem szabad egy közelgő válság bizonyítékaként lefordítani.
A megállapításaikat három pontban foglalták össze:
1.Ne becsüljük alá a belföldi keresletet
A jelentés szerint az orosz belföldi piac az ország kitartásának alulértékelt tényezője. Moszkva ukrajnai inváziója után a helyi fogyasztás tartotta életben a gazdaságot, a belső kereslet pedig megelőzte az exportot, mint a növekedés vezető hajtóereje.
Csak az építőiparban 2023-ban akár 30 millió tonna acél is fogyhatott (az előző évhez képest kilencszázalékos volt a növekedés), míg a háború előtt, 2021-ben alig több mint 15 millió tonnát exportáltak.
Moszkva háborús erőfeszítései milliók vásárlóerejét emelték meg, mivel a katonák iránti igény országszerte megemelte a béreket. Mivel több munkaerőre volt szükség a fronton, az egyre növekvő hazai munkaerőhiány tovább növelte a béreket.
Az alacsonyabb jövedelmű oroszok jártak a legjobban, mivel a bevonult katonák nagyrészt a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiókból származtak. Ezek a háztartások viszont sokat költenek a hazai termékekből készült alapvető cikkekre.
Eközben a tehetősebb háztartások profitáltak az oroszországi magas kamatlábakból, amelyek növelték a befektetési jövedelmeket.
Ennek eredményeként 2022–2024-ben a szövetségi költségvetés belföldi forrásokból származó bevételei gyorsabban nőttek, mint az olaj- és gázbevételek, amelyek részesedése a 2014 és 2019 közötti 40-45 százalékról 2023–2024-re 30-35 százalékra csökkent az összes bevételből.
A CASE elemzői szerint a kereslet akkor sem szűnik meg, ha a háború hamarosan véget ér. Egyrészt nem szabad azt feltételezni, hogy a védelmi kiadások csökkennek, amint visszatér a béke, mivel a Kreml jelezte, hogy a védelmi ipar termelését megemelt szinten kívánja tartani.
Másrészt a hazatérő katonáknak ellátásra lesz szükségük, és a felbukkanó támogatási programoknak fenn kell tartaniuk az aggregált keresletet.
2.Fenntartható háborús kiadások
Egyesek azonnali recessziót jósolnak, ha Oroszország ukrajnai háborúja valaha is véget ér, azzal érvelve, hogy a Kreml hatalmas háborús költségvetése felelős a gazdasági feszültség folyamatos fennmaradásáért.
A CASE szerint azonban Moszkva duzzadó háborús kiadásai nem fenntarthatatlanok. Bár a védelmi és nemzetbiztonsági kiadások mostanra az összes szövetségi kiadás 40 százalékát teszik ki , a jelentés megjegyezte, hogy a Kremlnek vannak finanszírozási lehetőségei.
Moszkvának például hatalmas mozgástere van a hazai hitelfelvétel terén, tekintve, hogy az orosz kormány 18,1 százalékos GDP-arányos adóssága modern mércével mérve nem jelentős.
Ugyanakkor a kormány folyamatosan növelte a magánszemélyek és a vállalatok adóterheit. Jövőre a régóta fennálló egységes jövedelemadó-kulcsot felváltja a progresszív adókulcs.
A nominális iparűzési adókulcsok évente emelkednek, ami 2023 és 2025 között a GDP körülbelül egy százalékpontjának felel meg.
3.Az infláció és a munkaügyi aggályok nem jelentenek problémát
A CASE elismerte, hogy a több kiadás és a magasabb bérek felpörgetik az inflációt, de azt mondta, hogy ez nem jelenthet komoly veszélyt.
Mivel az árak növekedése októberben elérte a 8,54 százalékot, ez jó hír Moszkva számára, mivel az egy számjegyű infláció nem fog lassulást kiváltani. Ehelyett valószínűleg „új normaként” fogják kezelni.
Oroszország idővel a munkaerőpiaci könnyítésekre is számíthat. Bár a becslések szerint 2023-ban akár ötmillió munkavállaló is hiányozhat az országból , a vállalatok körében a túlfoglalkoztatás leépítése kétmillió munkavállalót szabadíthat fel a CASE becslése szerint.
A jelentés a felsőoktatáshoz való könnyű hozzáférés visszaszorításáról szóló megbeszéléseket is említette és potenciálisan a szakiskolák kötelezővé tételét. A migrációs politika olyan változtatásai is folyamatban vannak, amelyek több munkaerőt hoznának be.