2024. november 17. vasárnap. 7:7
Nem elég, hogy kis hazánkban a Tisza Párt vezérének és tagjainak különös ötleteivel – olykor ijesztgetéseivel – kell szembenéznünk, kivált, amikor a nyugdíjasokról és más pártok szimpatizánsairól ejtenek szót, a bolondériában és az ötletelésben még az internet is segít nekik. Olvasom ugyanis, hogy a Trump-kormányzás elől menekülő amerikaiaknak kínál világ körüli utat egy floridai hajótársaság. Szerintük ugyanis sok amerikai tart attól, hogy Trump győzelmével viharos négy év veszi kezdetét. Nekik kínálja ez a hajótársaság a Villa Vie Residences a Skip forward („Ugrás előre”) elnevezésű négyéves csomagot, amellyel a következő elnökválasztásig körbe utazhatják a földet. Állítólag több nyugdíjas – a Tisza pártiak elméletének fittyet hányva, miszerint nekik már lejárt a földi idejük, s ideje meghalniuk – már jelentkezett is az útra. Mondanunk sem kell, a hajóút nem kevés pénzbe kerül, de még mindig olcsóbb, mint kivándorolni az országból. A hirdetésben olvasható, hogy egy kétágyas kabinért legkevesebb 319 998 dollárt, az egyágyas kabinért legalább 255 999 dollárt kell kipengetni. Aki pedig ablakot vagy erkélyt és valamivel több helyet szeretne, még ennél is többet fizet. Mit mondjunk, különös menekülés ez a tények elől, mindenesetre a mesés ajánlat létrejötte is kétségtelenül mutatja, hogy a világ – legalább is az amerikai – teljesen megőrült. No persze azt is mutatja, hogy arrafelé dühöng a demokrácia. Pontosabban számosan dühöngenek, mégpedig azok, akik úgy érzik, Trump elől el kell menekülniük. Sok mindent elárul ez a különös ajánlat az Egyesült Államokról, elsősorban azt, hogy nagy jódolgukban már nem tudják, mit is csináljanak. Világkörüli útjuk során amúgy melegen ajánlom figyelmükbe a Fekete-tengert, a Vörös -tengert és a távol-keleti háborús övezeteket, melyek háborússá tételében nekik igencsak nagy szerepük van. Nagy kaland lesz ezeken a helyeken körülnézni, s tapasztalatot szerezni. Ha túlélik.
Hazai elégedetlenjeinknek bezzeg szomorú sorsuk van, hiszen jelen állapotunkban a Tiszán, a Dunán, avagy a Balatonon bevetett lakóhajókon cseppet sem lenne oly vonzó kivárni, amíg nekik megfelelő kormány alakul Magyarországon. Ám van itt más is! Frissnek mondható hír, hogy a mai nappal (november 14.) ismét „belengették” az atomháborút az orosz-ukrán konfliktus úgymond megoldásaként Zelenszkijék, mondván – s ez nyilván így van – hogy ők bizony képesek atombombát előállítani. Amerika viszont – az új elnök hivatalba lépéséig még nyert időt arra, hogy tovább pénzelje az orosz-ukrán háborút. Teszi is bőszen. Ezt az időszakot a háborúpárti, szégyenletes színtársulat láthatóan ki óhajtja használni. Hogy ne legyen egy nyugodt percünk se nekünk, békepártiaknak. Ennek következményeit nem tudjuk, de azt sejtjük, hogy semmilyen fenyegetés nem mutathat a megoldás felé. Tehát továbbra is várakozunk. S továbbra is döbbenten nézzük az őrültek ilyen-olyan hajóit.
Több mint fél évszázada játszottak egy amerikai filmet, Bolondok hajója címmel, mely arról szólt, hogy nehéz időkben indul útra egy hajó Veracruzból, valamikor az 1930-as években. Bremerhavenbe igyekszik. Utasai kényszerű összezártságban hajóznak a fasizmus tombolásának idején, s próbálnak mindennek ellenére normális életet élni. Mindenféle emberi rossz – és néha jó is – tulajdonságokkal kényszerülnek találkozni és tapasztalatokat szerezni, míg aztán végre megpillantják a kikötő partvonalait, ahova igyekeznek.
Nem tudom, ugyan ki is tudná, hogy a mi földi hajónk pontosan hová igyekszik? Már pár esztendeje nem tudjuk valójában. S még mindig azt kell tapasztalnunk, hogy az élet szárazföldön és tengeren egyaránt az őrületről szól. Már nem is a bolondokról, hanem az őrültekről. A partvonalakat meg nem látjuk tisztán. Vagy a szemünkkel, vagy a távolsággal van baj. Vagy mindkettővel. Szóval a világ orvosért kiált, mi meg csak abban reménykedhetünk, hogy egyszer végre megpillantjuk azt a kikötőt, ahová mindig is vágyakoztunk.
A szerző újságíró