MH/ MTI
2024. november 18. hétfő. 21:49
Horvátország november 18-án ünnepli Vukovár és Skabrnja háborús áldozatainak emléknapját, amely ötödik éve nemzeti emléknap és munkaszüneti nap egyben. Az eseményre hétfőn tízezrek érkeztek Horvátország minden részéből és a szomszédos országokból, hogy Vukovárnak a délszláv háborúban történt elfoglalása 33. évfordulóján leróják kegyeletüket az áldozatok előtt.
Andrej Plenkovic kiemelte: Szerbia természetesen többet tud tenni az eltűnt személyek felkutatása érdekében, mert az információkat csak azoktól lehet megszerezni, akik tudnak is valamit. A kétoldalú tárgyalásokon mindig felhozzák ezt a témát, de nem történt előrelépés – tette hozzá.
Ivan Anusic védelmi miniszter szerint Szerbia és Horvátország között addig nem rendeződhet a viszony, amíg meg nem oldódik az eltűnt személyek kérdése.
„Szerbiának vannak információi az eltűntekről és az elhurcoltakról, valamint azokról, akiket tárgyalás vagy eljárás nélkül végeztek ki” – fogalmazott a tárcavezető.
Rámutatott: a tömegsírokon látszik, hogy néhányszor áthelyezték őket, tehát létezik arról dokumentáció, hol ásták ki az áldozatokat, és hova helyezték át újra.
„Hihetetlen, hogy azok, akik részt vettek ebben, még névtelenül sem hajlandóak elmondani az embereknek, hol nyugszanak szeretteik, hogy újra eltemethessék őket, sírjuk lehessen, és azon gyertyát gyújthassanak” – hangsúlyozta a védelmi miniszter.
Horvátország területén 1995 és 2015 között 148 tömegsírt tártak fel, a legtöbbet, 55-öt Vukovár-Szerémség megyében, 43-at pedig a közép-horvátországi Sziszek-Monoszló megyében. 2016 óta országszerte újabb próbaásásokat végeztek, és azóta is kerültek elő áldozatok.
Az országban ugyanakkor még mindig 1398 eltűnt személyt tartanak nyilván, a legtöbbet éppen Vukovár környékén, e mellett 391 kivégzett ember maradványainak helye is ismeretlen.
A vukovári temetőben lévő sírból – amely Európa legnagyobb tömegsírja a 2. világháború óta – 938 személyt hantoltak ki, azonosítottak és helyeztek végső nyugalomra. A legfiatalabb egy hat hónapos csecsemő, a legidősebb egy 104 éves nő volt. Az áldozatok között a civilek mellett katonák és önkéntesek is voltak. Többségük Vukovár 1991-es ostroma alatt esett el.
1991 augusztusában a jugoszláv hadsereg és a szerb szabadcsapatok ostromgyűrűbe zárták Vukovárt, miután elfoglalták a horvát Baranyát és Szlavónia Duna-parti kistelepüléseit. A várost néhány száz horvát gárdista, rendőr és mintegy ezer, katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntes közel három hónapon át védte a többszörös túlerővel szemben. Az ostromban 2717 ember tűnt el, illetve vesztette életét, és 22 ezren kényszerültek évekre elhagyni otthonukat, az épületek pedig olyannyira megrongálódtak, hogy később Vukovár lett a második világháború végén porig rombolt németországi Drezda horvát szinonimája.
A támadók 1991. november 18-án áttörték a védelem állásait. A szerb katonák a kórházból 261 embert, sebesülteket, orvosokat, nővéreket buszokba zsúfoltak, és a Vukovárhoz közeli ovcarai mezőgazdasági kombinát raktáraiba zárták, majd két nappal később az erdőszélen kivégezték őket. Több mint ötezer embert szerbiai fogolytáborokba hurcoltak, közülük sokakat ma is eltűntként tartanak nyilván.
