Megkongatták a vészharangot a hatalmon lévő lengyel Polgári Koalíció (KO) néven „futó”, meglehetősen vegyes összetételű globalista kormány fölött. A legfrissebb közvélemény-kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a Szejm legnagyobb pártja, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság(PiS), amely a tavaly őszi választásokig nyolc évig volt hatalmon, mostanra már két százalékkal megelőzte az életképtelenné vált jelenlegi kormány népszerűségét.
A közvélemény-kutatások szerint a PiS egy hónap alatt három százalékkal növelte támogatóik arányát. A tavalyi választások után, most fordult elő először, hogy a KO a második helyre szorult.
Donald Tusk miniszterelnök bajban van. Ha a tendencia folytatódik, akkor ez a jövő évi elnökválasztásra mindenképpen hatással lesz. A PiS emberének, Andrzej Dudának lejár a második elnöki mandátuma, tehát távoznia kell a Belvedere palotából. Lengyelországban az államelnök személyének nagy befolyása van a politikai életre.
Ellentétben Magyarországgal, Lengyelországban nem parlamenti, hanem parlamenti-elnöki demokrácia van. A lengyel elnöknek joga van törvényalkotási kezdeményezésre, valamint csak akkor köteles egyes törvényjavaslatokat aláírni, ha azt a képviselőknek legalább a kétharmada megszavazta. A jelenlegi helyzetben, amikor a négypárti koalíciós kormánynak csak egyszerű többsége van, Andrzej Duda jobboldali ellensúlyt képez a globalista kabinettel szemben.
Azt még nem lehet tudni, hogy jövő tavasszal ki lesz az a személy, aki beköltözhet az elnöki palotába. Ugyanis mindkét oldalon több jelölt is pályázik az elnöki posztra. A lengyel kormány tömörülés vezető ereje, a Polgári Platform, a jövő májusban esedékes elnöki megmérettetésen induló jelöltjéről e hónap végéig előválasztáson dönt. Két induló van, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester és Radoslaw Sikorski külügyminiszter.
A tétovázás minden esetre azt jelzi, hogy elég nagy a bizonytalanság a négy kormánypárt soraiban. Ez nem is csoda, mert a kormánykoalíciót alkotó négy párt mindegyike a saját jelöltjét akarja az államfői székben tudni. Donald Tusk azonban nem adott még elméleti lehetőséget sem szövetségeseinek, hogy a kormánykoalíció közös jelöltet állítson.
Így a Lengyelország 2050 nevű kormánypárt már közölte, hogy saját jelöltet indít Szymon Holownia, a parlamenti alsóházának elnöke személyében. A kormánykoalíció egy másik alakzata, a Baloldali Párt is várhatóan saját jelöltet indít, valószínűleg egy nőt.
Mindez nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a kormánykoalíció szétesőben van.
A PiS ebben a hónapban jelenti be jelöltjét. A párt olyan jelöltet keres, aki ugyanolyan népszerű a társadalomban, mint Duda. A legvalószínűbb név a Nemzeti Emlékezet Intézetének volt vezetője, Karol Nawrocki és a volt oktatási miniszter, Przemysław Czarnek.
Mivel a kormánypártok egymással is rivalizálnak, ezáltal megosztják szimpatizánsaik szavazatait, addig a PiS mögött egy egységes tábor áll. Ezzel a felállással Jarosław Kaczynski pártjának leendő jelöltje nagyobb eséllyel indulhat az elnöki posztért.
A jobboldali tábor esélyeit az is javítja, hogy a globalista lengyel kormány nem vette észre, hogy Brüsszel csapdába csalta.
A Tusk-kormány hatalomra kerülése után az EU feloldotta azoknak a pénzeknek a zárolását, amelyeket mondvacsinált ürügyekkel, mint például a jogállamiság csorbulása, az előzőleg kormányzó PiS idején befagyasztott.
Nagy volt az öröm Varsóban, ráadásul Németország még háborús jóvátétellel is kecsegtette a lengyeleket. De aztán szembe jött a valóság, mert Brüsszel benyújtotta a számlát.
Az EU ugyanis azzal az „ötlettel” állt elő, hogy a Lengyelországon keresztül Németországba áramlott 40 ezer illegális migránst Berlin visszaküldheti.
Merthogy Lengyelország biztonságos ország, és a menekült kérelmeket ott kell elbírálni. Ez még nem minden, mert az Európai Unió Migrációs Paktumának keretében néhány tagállamból több százezer migránst akar Lengyelországba áttelepíteni.
Az EU hivatalos álláspontja: gyorsabb, gördülékenyebb migrációs folyamatok létrehozása.
Brüsszelben, nyilván a kedélyek megnyugtatására, most még arról beszélnek, hogy 2026-tól évente 30 ezer migránst akarnak áttelepíteni. Már ha ez bárkit is megnyugtatna. Vagyis, azok a pénzek, amelyek egyébként is jártak Lengyelországnak, rá fog menni az illegális migránsok betelepítésének költségeire. Az egyéb problémákról már nem is beszélve.
A brüsszeli rendeletek ellen Varsó semmit sem tehet.
Tusk persze megerősíti a határokat, sőt maga is ellátogat a végekre, ígéretet tesz, hogy Lengyelországot kivonja az uniós migrációs paktum hatálya alól. Mindez azonban szemfényvesztés.
Egész Lengyelország nagy árat fog fizetni, hogy bebújt Brüsszel köténye alá. A lengyel társadalom nagy részének természetesen nem tetszik az illegális migránsok betelepítésének ötlete. Ez minden bizonnyal a globalista kormány bukásához fog vezetni.
A probléma viszont az, hogy az utána következő konzervatív-nemzeti kormány egy lehetetlen helyzetet fog örökölni.
